"Már hihetőnek tűnik, hogy 30 év múlva eljutunk a Marsra"
16/11/2022 18:12
| Szerző: Klubrádió/B.B és L.Cs.
Szerda hajnalban többszörii halasztás után sikeresen útjára indult a minden korábbinál erősebb SLS rakéta a Hold felé. Az egység a Hold körül 10 szatelitet állít pályára. Szabó Norton, a Svábhegyi Csillagvizsgáló demonstrátor csillagásza és Kereszturi Ákos, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának bolygókutatója kommentálta az eseményt.
Hosszas előkészületek után, több kudarcba fulladt kilövési kísérletet követően, magyar idő szerint november 16-án, reggel 7:47-kor levegőbe emelkedett a NASA eddigi legerősebb rakétája, a Space Launch System (SLS), egyelőre még egy személyzet nélküli űrkapszulával.
Az Artemis program elsődleges célja, hogy egy időben egy férfi és egy nő lépjen a Hold felszínére.
Az Artemis 1 várhatóan 42 napig tart majd odafenn. A küldetés során az Orion űrkapszula 64 ezer km-rel megy majd túl a Hold pályáján – az eddigi rekordot az Apollo–13 állította be, azt most 48 ezer km-rel dönti meg az Artemis 1 –, ott Hold körüli pályára áll, kibocsát magából tíz kicsi, a Holdat vizsgáló műholdat, majd visszatér a Földre. 2024-ben, a már személyzettel induló Artemis 2 ugyanezt az utat járja majd be.
Ez egyben egy közbenső lépcső mielőtt emberes misszió indulhat a Marsra.
Az Artemis 1 küldetés mérföldkő az emberiség történelmében, újabb korszak az űrkutatásban, és több szempontból is jelentős eredmény, mondta a Klubrádiónak Szabó Norton. A Svábhegyi Csillagvizsgáló demonstrátor csillagásza szerint ezzel egyben az űrverseny éleződik valamelyest. A tudós a névválasztásról is beszélt. Míg a projekt elődje, az Apollo, kizárólag férfiakat vitt a Holdra, addig az Artemis egyik kiemelt célja, hogy nő tegye lábát kísérőnkre. "Ötven év telt el az utolsó, az Apollo 17 óta, ezért újra kell tesztelni mindent" – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy miért kellett 50 évet várni a két program közt, azt mondta, hogy a holdra szállás ugyan tudományos jelentősségű vállalkozás, de eddig hiányzott mögüle a politikai akarat, amely 1969-ben az első program idején megvolt.
Kereszturi Ákos, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának bolygókutatója az Artemis programban résztvevő magyar kutatók fontosságát emelte ki, illetve a holdprogram és a Mars-utazás összefüggéseiről is beszélt. Szerinte az eddigi becslések után mára hihetőnek tűnik, hogy 30 év múlva ember lépjen a Marsra.
A jelenleg zajló küldetés sikere esetén jöhet majd folytatás 2024-ben Artemis–2 néven, négy emberrel fedélzetén, ez egy nagyjából 10 napos holdkerülés lesz.
Ezután a következő az Artemis–3 lesz 2025-ben, amelynek négy fős legénységéből a tervek szerint ketten lépnek majd a Holdra az összesen kb. 30 napos küldetés során.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2022.11.16., szerda 16.
Riporter: Bodnár Barna
