Átéli Orbán érzéseit, és nem hisz neki – Újfajta civil ellenzéki szerveződést ajánl a színházrendező
11/12/2019 05:54
| Szerző: Klubrádió
A kormány régóta és folyamatosan hazudik, ezért nem szabad elhinni, hogy tartósan meghátrál a kultúra felügyeletéért indított harcában. A rezsim nem fog lemondani arról, hogy a művészeket is maga alá gyűrje, ezért nem elég csak tüntetni ellene – erről beszélt Fodor Tamás rendező, aki úgy tudja, a Nemzeti Kulturális Alaphoz később még hozzányúl a kormány. De ez csak egy a központosító törekvések közül, ezért eljött az ideje, hogy a rendszer ellenfelei, tanárok, egészségügyi dolgozók, művészek végre összeálljanak, állandó ellenzéki kerekasztalt hozzanak létre – mondta Fodor Tamás, aki közben megpróbál empatikus lenni Orbán Viktorral is.
– Örömet szerzek neki.
–Így?
– Nem. Úgy, hogy mindjárt leteszem a földre, és elengedem.
Ez a vicc jutott eszébe Fodor Tamás szín–ész, rendezőnek, a Stúdió K Színház alapítójának az új központosító kulturális törvényjavaslatról, amelynek első, széles körű tiltakozást kiváltó tervezetéből a kormányzat a hétfői parlamenti benyújtás előtt több kritikus pontot is kivett, de azért így is tartalmaz lényeges, a kormány hatalmát kiterjesztő változtatásokat.
A parlamentben várhatóan szerdán szavazásra kerülő javaslat szerint például, ha egy városi színház állami támogatást is kér, akkor az önkormányzatnak meg kell állapodnia a kormánnyal a közös működtetésről, így a vezetői kinevezés módjáról is. Ez a tervezet előző változatában szereplő tétel puhább megfogalmazásának tűnik, abban ugyanis még az állt, hogy az emberi erőforrások miniszterének, azaz jelenleg Kásler Miklósnak, vétó joga lenne a színházigazgatók kiválasztásakor.
A december 3-án kiszivárgott tervezet szerint alapvetően átalakították volna a kultúra finanszírozását is, lényegében kiüresítve a politikafüggetlen szakmai delegáltakból is álló Nemzeti Kulturális Alapot (NKA). Helyette a miniszter határozhatott volna sok ezer kulturális projekt állami támogatásáról, döntéseihez pedig a kiemelt kulturális intézmények vezetőiből, vagyis szinte kivétel nélkül NER-káderekből álló Nemzeti Kulturális Tanács adta volna a javaslatokat. Ezt a pontot szintén kivették a parlament elé került tervezetből, ahogy azt is, hogy a független színházak elessenek a működési támogatástól.
Fodor Tamás szerint azonban csak átmeneti meghátrálásról van szó. Nem szabad hitelt adni annak, hogy úgy puhult fel a koncepció, hogy nem nyúlnak hozzá az NKA-hoz. Azért mondja, hogy ideiglenes visszakozásról van szó, mert tudomása szerint csak egy év folytatásra kérték meg az alap szakmai kurátorait – tette hozzá.
Szervezett önvédelem
Fodor Tamás szerint, ahogy azt szinte minden kormányintézkedés példája is mutatja – és ahogy a viccel is utalni próbált rá – a rezsim taktikájának lényege, hogy elsőre belenget valami nagyon erős dolgot, aztán kicsit visszakozik, így a lépés ellen tiltakozók úgy érezhetik, valamit elértek. A színházigazgató azonban arra utalt, hogy ez illúzió, ennyivel nem lehet beérni, nem szabad hinni a kormánynak, hiszen annak összes ígérete hamis és hazug volt. Még ha katartikus is volt a december 9-ei Madách téri tüntetés, amelyet a törvényjavaslat ellen tartottak, többre van szükség, tehát, a tiltakozóknak a demonstrációkon túl is szerveződniük kell, ami ellenerőt képezhet a kormánnyal szemben.
Fodor Tamás szerint a kormányzat hatalmának kiterjesztése nem a mostani kulturális törvényjavaslattal kezdődött, és a nélkül is, vagy annak felpuhítása esetén is folytatódik. A központosító rezsimmel szemben – amely autokratikusabb rendszert épül ki, mint amilyen a már bomlófélben lévő szocializmus volt – csak az összefogás segít. Olyan együttműködés vezethet eredményre, amely egy platformra hozza a különböző szemléletű, pártállású embereket, intézményeket, valamint civil szervezeteket – mint ahogy annak idején az Ellenzéki Kerekasztal esetében is történt. Ez az állandó fórum, konferencia – vagy kerekasztal – foghatná össze azokat, akik ellen akarnak tartani az állami beavatkozásnak és az ideológiai rátelepedésnek, de most még külön-külön próbálják megvédeni a saját intézményrendszerüket. Ideértve a kulturális területen túl többek közt az önkormányzatokat, az oktatást és az egészségügyet is – tette hozzá.
Sokat lehetne tanulni szerinte a lengyel példákból, így a nyolcvanas években a Solidarnosc által szervezet munkásönvédelmi mozgalom működéséből, ugyanis ma Magyarországon is szüksége lenne az embereknek a szervezett önvédelemre, aminek alapja a szolidaritás, mondjuk, tanárok és művészek között. A kormányzat ugyanis az oktatás és a kultúra állami irányításával is arra törekszik, illetve törekedne, hogy az érvelés, a kritikai gondolkodás, a kezdeményezés és az alkotás támogatása helyett egy porosz drillt érvényesítsen, mintegy reguláris hadsereget hozzon létre. Ezt csak együttes erővel lehet megakadályozni – véli a színházigazgató, aki megjegyezte, ideológiailag nem lehet színházat csinálni, mert unalmas lesz, ásítozni fog a közönség.
Akinek lába alatt nem oly forró a talaj . . .
Fodor Tamás szerint most már ott tartunk, hogy ég a ház, ezért cselekedni kell, összefogni, és nem azon aggodalmaskodni – még ha jogos is a lehet a félelem –, hogy mi lesz a tetteink következménye, nem lesz-e ettől még rosszabb a helyzet. A színész egy Brecht-verssel illusztrálta gondolatait.
Egy égő házat láttam nemrég, a tetőt
A láng nyaldosta. Odamentem és észrevettem,
Hogy emberek vannak még benn. Beléptem az ajtón, s felszólítottam őket,
Mivel lángban áll a tető,
Gyorsan menjenek ki. De úgy tűnt,
Nekik nem sürgős. Valaki megkérdezte,
Mialatt már a tűz a szemöldökét perzselte,
Milyen az idő odakint, vajon nem esik-e,
Nem fúj-e a szél, lesz-e ott egy másik ház,
S hasonlókat. Válasz nélkül kijöttem. Ezek – gondoltam –
Meg fognak égni, mivel nem hagyják abba
A kérdezősködést. Valóban barátaim,
Akinek lába alatt nem oly forró a talaj, s inkább marad, minthogy
Menekülne, annak
Nincs mondanivalóm. Imígyen szólt Gotama Buddha.
Empatikus még Orbánnal is
Fodor Tamás szerint egyébként az Orbán-kormány magasan tojik a kultúrára, a miniszterelnököt úgy képzeli el, mint, aki szíve szerint inkább menne focimeccsre, minthogy ezzel foglalkozzon, merthogy igazából nem érdekli ez az egész. „Kultúra, jaj, hagyjatok engem békén, intézzétek el! ...” – hallja magában a kormányfő képzeletbeli szavait a színházigazgató, aki hangsúlyozta, rendezőként próbál a darabok karaktereivel minél empatikusabb lenni, még Orbán Viktorral is, bár ez nem könnyű, sőt, nagyon is nehéz tetten érni a gondolkodását.
A Gothár-ügyről, amivel Kocsis Máté fideszes parlamenti képviselő az állami felügyelet kiterjesztését indokolta a kultúrában, Fodor Tamás azt mondta, ha a kormány tényleg meg akarná állítani a zaklatásokat – amit egyébként maga is gerjeszt a macsó jellegű megnyilvánulásaival – akkor először az egyháznak kellett volna szólnia, hiszen azok is kapnak állami pénzt. Tessék meghallgatni a ministráns fiukat is – tette hozzá. A Katona József Színházban kollégáját zaklató Gothár Péter rendező ügyének felemlegetése szerinte tehát nyilvánvalóan csak ürügy az új kulturális törvény bevezetéséhez.
A zaklatási eseteket kezelése kapcsán arról is beszélt, a szabályok helyi számonkérése, a pozitív magatartásminták sokkal fontosabbak és eredményesebbek, mint az állami beavatkozás. Nem igaz – még ha sokan osztják is azt a nézetet Magyarországon –, hogy a teljhatalmú állam, cár atyuska, jó és kemény gazda kell nekünk, amely mindenbe beleszól. A Fidesz azonban minden helyzetet kihasznál, amely kapóra jön neki, egészen különleges helyzet, ahogy a kormánypárt most a politikát és a demokráciát kezeli – rossz, festett díszletek között királydrámát játszik – fogalmazott.
A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!
2019. december 10., kedd 09.00
riporter: Lampé Ágnes
