Az ellenzékiek most sokkal jobban a sarokba szorítva érzik magukat
1/07/2022 12:37
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
A magyar társadalmi szétszakadottságáról készült felmérés. Kiderült, a politikai tömbök között nagy az ellentét, a többség a másik oldal szavazóit agymosottnak gondolja. A Policy Solution elemzője, Szászi Áron a Reggeli gyorsban arról is beszélt, hogy ebben nagyon nagy felelősség terheli a politikai elitet, és az is látszik, hogy a kampányban használt üzenetekre, például a homofób érzések milyen hatást érnek el a párt szimpatizánsai körében. És mennyire sikeres az orosz propaganda?
Magyaroroszágon viszonylag magas a kölcsönös ellenérzés szintje a politikai táborok között, mondta Szászi Áron, a Policy Solutions elemzője arról a kutatásról, amit az áprilisi országgyűlési választások után készítettek. A felmérés "elsődlegesen" a társadalom érzelmi polarizációjával foglalkozott. "Politikai polarizáció alatt sok mindent értenek, például a világnézeti különbségeket, hogy mekkora szélsőjobbosok, szélsőbalosok aránya" - mondta az elemző.
Nagy figyelmet fordítottak a kölcsönös ellenérzésekre. Kiderült, hogy az ellenzékiek között magasabb az ellentábor elutasítottságának a szintje, mint a kormánypártiaknál. Ez Szászi szerint "nem meglepő", hiszen az ellenzéki választók alapból, az április 3-iki választások után pedig "sokkal jobban a sarokba szorítva érzik magukat".
A mostani adatokat egy tavaly augusztusi kutatás adataival is összehasonlították, és kiderült, hogy ahhoz képest csökkent a polarizáció (megosztottság) szintje, ami abból adódik, hogy mind a fideszesek, mind az ellenzékiek körében nőtt a szimpátia a másik oldaliak iránt. Szászi ezt úgy magyarázta, hogy egy érzelmileg nagyon túlfűtött kampányon vagyunk túl, alapvetően a "koronavírus után is mentálisan nehéz állapotban volt a társadalom, a háború is komoly nyomott hagyott a közhangulaton, a választások után pedig valamennyire fellélegeztek az emberek". Az ellenzékiek körében is történt javulás, bár továbbra is hidegebbek a kormánypártiakkal szemben, mint a kormánypártiak az ellenzékiekkel szemben.
Ekkora szerepe van, hogy nincsenek folyamatosan kitéve a kampányüzeneteknek.
A legmeglepőbbnek a kutatásból Szászi azt nevezte, hogy a válaszadók 13 százaléka fizikai konfliktusba került politikai nézeteltérés miatt, azaz a veszekedés tettlegességig fajult. "Ez drámai" - mondta. Szerinte ez a politikusoknak is köszönhető, és a nemzetközi szakirodalom is az eliteket teszi felelőssé a növekvő polarizációért. De nem kizárólagosan: a közösségi médiának is nagy szerepe van, és hogy az emberek nem tudják megérteni és elfogadni egymást.
Szászi szomorúnak nevezte, hogy továbbra is nagyon intoleránsak a magyarok. Mérték "a társadalmi távolságot" is a marginalizált csoportokkal szemben. A többség és például a romák között meghatározó a politikai törésvonal, de "nem az egyetlen és nem is a legfontosabb" szempint, mivel kétszer-háromszor nagyobb az elutasítottsága a cigányoknak vagy a muszlimoknak, ha arról van szó, hogy ki költözzön a válaszadó szomszédjába, mint a politikai ellenoldallal kapcsolatban.
Az LMBTQ-ra vonatkozó kérdésnél viszont "kialakult egy pártos megosztottság: ez az egyetlen olyan csoport, amivel szemben a fideszesek sokkal intoleránsabbak (42 százalékuk utasítja el), a míg az ellenzékiek negyede nem örülne, ha LMBTQ-ember költözne a szomszédjába. A kormány homofób kampánynak a saját táboron belül volt hatása, mondta.
Az is kiderült, hogy a magyarok általánosságban kritikusak a demokratikus intézményekkel és a demokratikus nyilvánossággal szemben. A többség szerint mind a közmédia, mind a kormánypárti médiabirodalom, továbbá a kormányzattal kritikus lapok is elsődlegesen propagandát terjesztenek, és még a válaszolók harmada a saját oldali médiáról is ezt gondolja, amit Szászi a politikai apátia magas szintjével magyarázott, és hogy a kampányban nagyon sok politikai üzenettel találkoztak a magyarok.
Az orosz-ukrán-háborúval kapcsolatban Szászi elmondta, megkérdezték a felmérésben, hogy egyetértenek-e azzal a kijelentéssel, hogy Vlagyimir Putyin háborús bűnös és tömeggyilkosságokat hajt végre Ukrajnában. A többség ezzel egyetért (52%), de 38% ezt a megállapítást elutasítja. A fideszeseknél 48% utasítja el és 45 százalék ért vele egyet, míg az ellenzékiek közül tízből heten egyetért, ugyanakkor a harmaduk nem ért egyet. Ez azt jelenti, hogy az orosz narratíva mélyen behatolt a magyar nyilvánosságba, és sokakat elbizonytalanított a helyzet megítélésével kapcsolatban.
A beszélgetés további részében a módszertanról, a Mi Hazánk szavazóiról, a sztereotípiákról esett még szó, hogy mit gondolnak a másik oldalról. Szászi elmondta például, hogy a többség a másik oldal szavazóit agymosottnak tartja.