Az Európai Néppárt reméli, hogy a Tisza révén Magyarország követi Lengyelország példáját
18/06/2024 07:24
| Szerző: Kárpáti János
| Szerkesztő: Ivánkai Márk
A Néppárt köreiben úgy ítélik meg, hogy az ukrajnai kérdésben a Tisza pártnak stratégiai álláspontra kell helyezkednie, és figyelembe kell vennie a magyarországi hangulatot – írja a német Der Spiegel. Hozzátették, ahhoz, hogy Magyarországot újra visszanyerjék Európa számára, a Tisza pártnak mozgástérre van szüksége. Nemzetközi lapszemle.
A Der Spiegel szerint a Tisza Párt álláspontja világos a jogállamiságot, a véleményszabadságot és a korrupció elleni küzdelmet illetően. Érzékeny kérdés a migráció, ebben a Tisza visszafogottabban nyilvánul meg, de biztosítékot ad arra, hogy másként áll hozzá, mint Orbán.
A legfontosabb pont azonban – írja a német magazin – Oroszország. E tekintetben a Tisza szintén visszafogott. Új EP-képviselőinek egyike azt mondta, hogy támogatják a szankciókat az orosz rezsim ellen, hiszen egyértelműen Moszkva az agresszor. Helyes, hogy Ukrajna védekezik katonailag, és Oroszországnak ki kell vonulnia minden elfoglalt négyzetkilométerről, de fegyverekkel nem akarják támogatni Ukrajnát, mert attól félnek, hogy belesodródnak a háborúba.
Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke három feltételt szabott a Der Spiegel szerint a pártcsaláddal való együttműködéshez: az Ukrajna-pártiságot, az Európa-pártiságot és a jogállamiság melletti kiállást. A magazin összegző értékelése szerint ezeknek a kritériumoknak a Tisza párt eleget tesz, Ukrajnát illetően némi megszorítással. Weber azonban hangsúlyozta, hogy nincs szükség minden pontban teljes egységre, hiszen az Európai Néppárt széles spektrumot ölel fel.
A Néppárt köreiben úgy ítélik meg – állítja a Der Spiegel –, hogy az ukrajnai kérdésben a Tisza pártnak stratégiai álláspontra kell helyezkednie, és figyelembe kell vennie a magyarországi hangulatot. Orbán és az orosz propaganda immár évtizedes távlatban mérgezi a társadalmi légkört. Ahhoz, hogy az országot újra visszanyerjék Európa számára, a Tisza pártnak mozgástérre van szüksége. A remények szerint Magyarország olyan fejlődési útra léphet, mint Lengyelország, ahol decemberben leszavazták az Európa-ellenes PiS pártot, és újra a liberális-konzervatív Donald Tusk került kormányra.
A Néppárt politikai vetélytársai ugyanakkor szkeptikusan szemlélik a fejleményeket – írja a magazin. Idézi Katarina Barleyt, a német szociáldemokraták politikusát, aki szerint a Néppártnak óvatosságot kellene tanúsítania, ahelyett, hogy túl gyorsan szövetséget köt, mert Magyar Péternek és pártjának előbb a reálpolitika szintjén is bizonyítania kell Európa-pártiságát és demokratikus irányvonalát. A német szabad demokrata Moritz Körner megfogalmazása szerint Magyar Péter orbáni politikát ígér, korrupció nélkül, ami helyes stratégia ahhoz, hogy megállja a helyét a magyar állami propagandával szemben, és hosszú távon többséget szerezhessen. De hogy valójában mi mellett áll ki, az majd csak akkor fog megmutatkozni, miután sikerül legyőznie Orbánt. Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő szerint a Tisza ma még "fekete doboz”, és meg kell várni, miként ténykednek majd a képviselői.
Ha a Tisza párt csatlakozik, EP-képviselői a hetedik legnagyobb csoportot alkothatják a néppárti frakcióban: hét mandátumuk ugyanannyi, mint amennyit a görög kormánypárt, és több, mint amennyit a horvát kormánypárt vagy a francia republikánus párt adhat ennek a politikai tömörülésnek, és ez frakció-alelnöki posztot is jelenthet – hívta fel a figyelmet Magyar Péter pártjának a súlyára a magyar Zgut-Przybylska Edit a PAP lengyel hírügynökségnek adott nyilatkozatában, amelyet ismertetett a WNP lengyel hírportál. A politológus-szociológus kiemelte, hogy Magyar Péter támogatja a Néppárt Ukrajna-politikáját, és szövetségesi fogadalmat tett a NATO-nak, ellentétben Orbánnal, aki Oroszország trójai falovának a szerepét tölti be Európában. Ugyanakkor a Tisza párt vezetője utalt arra, hogy Budapestnek és Kijevnek mielőbb meg kellene tárgyalnia egymással a kárpátaljai magyarság helyzetét. Zgut-Przybylska szerint Orbán a kisebbségi jogok ügyét a kétoldalú viszony normalizálásának a fő akadályaként állítja be.
A svájci műsorszóró közmédia, az SRF – még a svájci-magyar EB-meccs elé időzítve – Orbán Viktor futballpolitikájáról és a határon túli magyarlakta területek stadionépítkezéseiről közölt cikket. A szerző idézi a magyar kormányfő bírálóinak azon állítását, hogy Orbánt valójában csak három dolog érdekli: a hatalom, a pénz és a futball. Az elmúlt években legkevesebb 25 stadion, illetve futballakadémia létrehozásába fektetett állami pénzeket, ráadásul nem csak Magyarországon, hanem Romániában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában és Szlovákiában is, ott, ahol magyarul beszélnek. "Itt nem csupán fociról, hanem annál sokkal többről, politikai befolyásról van szó” – írja az SRF portálja, és kitér arra, hogy Orbán 2010 óta a szomszédos országok lakosai közül mintegy egymillió magyarajkúnak adott magyar állampolgárságot, és ezek az emberek ellenszolgáltatásként a Fideszre szavaznak. A cikk kitér arra is, hogy a stadionépítésre szánt pénz jó része kétes forrásból származik, és a munkákat részben Mészáros Lőrinc cégei végzik el, aminek állandó velejárója, hogy a költségek a végén legalább 50 százalékkal magasabbra rúgnak, mint amekkorára tervezték. Olyan vélekedést is idéz a svájci portál, hogy az ilyen stadionépítések mögötti szándék nem más, mint a pénz ellopása.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
