„Az oktatás, mint rendszer, megszűnt”
18/11/2019 14:11
| Szerző: Klubrádió
Szétdarabolják az oktatási rendszert, a szakképzés rövid időn belül harmadik átalakítása egyelőre mindenkit tanácstalanul ér, miközben alapvető szövegértési problémák vannak az általános iskolásoknál - Szüdi János oktatáskutató nagyon sötét képet festett
„A szakképzésről szóló törvényjavaslat újabb, és talán utolsó szög az oktatás rendszerének koporsójában” – ezt írta Szüdi János oktatáskutató a Népszavában.
Őt kérdeztük a Reggeli gyorsban; azt próbálta vázolni, hogy „az oktatás, mint rendszer, megszűnt”, és a kormány minden szakmai egyeztetés, szakmai előkészítés nélkül bele-belenyúl az ágazatba. Kivették a köznevelésből a felsőoktatást és most kiemelik a szakképzést is, ezek egymástól függetlenül működnek.
„A szakmai képzésben nem lehet a jövőben szakmát szerezni, mivel nem minősül szakmai oktatásnak, csak felkészít a szakképesítésre, amely nem minősül szakképzettségnek. ” – a többi között ezt írta cikkében arra példaként, hogy mindent újrafogalmaztak a törvényjavaslatban, amely így rendkívül nehezen érthetővé vált. Hangsúlyozta: amíg Európában az az általános gyakorlat, hogy minél később válasszanak pályát a gyerekek, és az általános képzés az írás-olvasásra, szövegértésre koncentráljon, addig Magyarország nem akar erre az útra lépni. Most azt rögzítették egy új törvényben, hogy 14 éves kortól kezdődik a szakképzés, ráadásul munkaszerződést is lehet kötni. Egyáltalán nem lehet tudni, hogy ezek az új, szakképzésben részt vevő iskolák milyen módon és mennyi idő alatt készítik fel a gyerekeket a közismereti képzésre.
A szakképzés típusait is megpróbáltuk átvenni. Szüdi János közölte: lesz egy új, a technikum, amely nagy valószínűséggel az érettségihez kötött szakma megszerzésére készít fel, de ez nem derül ki a törvényből. Lesz egy szakmai iskola, amely szakképző intézmény, de a fogalmakat a nem szakemberek már nem tudják elválasztani, és ami nagyobb baj, azt sem lehet tudni, hogy milyen végzettséggel lehet belépni, ezt se írja a törvény. Itt lehet majd tanulni szakmát, feltehetően azokat, amelyek általános iskolai végzettséghez kötöttek. Azt nem lehet tudni, hogy aki nem fejezte be az általános iskolát, azokat befogadja-e az úgynevezett szakképző iskola. Egyelőre tehát elég nehéz helyzetben vannak a szülők, és jelenleg az iskolák is tanácstalanok.
Eddig jogszabályokban adták ki az iskolai kerettanterveket. Ez „macerás” volt, mert elvileg egyeztetni kell, államigazgatási egyeztetésre van szükség. Most megszűnik ez a jogszabály, képzési követelmények jelennek meg, amelyeket a miniszter föltesz a honlapjára, és mindenki keresheti, hogy a miniszter éppen mit tesz föl – mondta a kutató.
Nagyon nehéz feltárni annak okát, hogy miért kell egy rendszert 2013 óta folyamatosan átírni, a szakképzésben konkrétan harmadszor neveznek át mindent. Szüdi János szerint ez nem vall nagy megfontoltságra. Jó lenne végiggondolni a szakmákkal és a gazdasággal, hogy mire van szükség. Itt a gazdaság és döntéshozók kapcsolata nagyon viszonylagos, nem lehet látni, hol jelennek meg a tényleges gazdasági igények, hol döntik el, hogy 5-10 év múlva mire lesz szükségük a tanulóknak. A szakképzés megújítása önmagában tévedés, mert alapvető baj, hogy az általános iskolából kikerülő tanulók jelentős része szövegértési gondokkal küzd.
Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pixabay
2019.11.18., hétfő 08.40
Műsorvezető: Szénási Sándor
