Az ördög az egészben – Kárpáti János jegyzete

Köszöntöm a hallgatókat, Kárpáti János vagyok. Volt és leendő. Ez a két szó keretezi mai mondandómat. Az MTI volt brüsszeli tudósítójaként jól emlékszem arra, amikor a Klubrádió képviselői több mint tíz évvel ezelőtt – akkor nem tudtuk, hogy az az Orbán-rendszernek még csak a hajnala –, szóval amikor 2012 februárjában az unió székhelyén szóvá tették a sajtószabadságnak okozott sérelmeket. Akkor ezt még meg lehetett írni, és a hírt közzé is tette az állami hírügynökség. Én pedig nem tudtam, hogy idővel magam is klubrádiós leszek. Ma már jól látható, ez a rádió kicsit olyan, mint Amerika. Ide mindenki jött, került valahonnan, itt szinte mindenki bevándorló. Az Európai Bizottság néhány akkori – most már csak volt – vezetője, köztük bizonyos Neelie Kroes, ha még rémlik valakinek a név, rafinált ügyvédet próbált alakítani, és kereste, hol lehet belekötni a magyar médiaszabályozásba, az mely pontokon ütközik Európa távközlési előírásaival. A részletekre koncentráltak.

Nos, tisztelt hallgatók, ez az, amit nem szabad tenni, ha az ember a Nemzeti Együttműködés Rendszerével áll szemben. Leragadni a részleteknél. Azt szokták mondani, az ördög a részletekben rejtőzik. Ez általában talán igaz, de nem Orbánra. Őt nem tudod megfogni a részletekkel. Azzal, hogy ez vagy az a magyar törvény nem felel meg az ilyen vagy olyan uniós irányelvnek, az őt nem zavarja. Ha kell, átírja az Alaptörvényt. Közöd?

Ma már Brüsszelben is úgy látják, hogy a magasztos jogelveknél ugyan sokkal földhözragadtabb, de talán hatékonyabb módszer, ha a véleményüket euróban, illetve az euró visszatartásában fejezik ki. Meglátjuk. De mi lenne a mi dolgunk? A Klubrádió hűséges hallgatói kitartóan, elismerésre méltó türelemmel hallgatnak minket, zömmel a közmédia volt újságíróit, ahogy gyakran volt szabadelvű kormányzatok embereit interjúvoljuk. Csupa volt. Azt ígértem, hogy a másik szó, ami keretezi a mondandómat, az a leendő lesz. De be kell valljam, ehhez ma még jobbára csak hiányérzet társul. Hol vannak a leendők? Nem azok, akik magukról mondják, hogy ők a leendők, hanem azok, akiket a többiek is leendőnek tartanak? Várom, hogy már jöjjenek. Segíthetünk? Nem tudom. A magunk részéről addig is annyit tehetünk, hogy a hírek után mindig újra és újra kezdünk.