Bakizott, összedőlt a rezsim
16/03/2019 07:00
| Szerző: Klubrádió
Mítosz, média, történelem és a berlini fal. Mítosz, média, történelem és a berlini fal. Milyen szerepe lehet a médiának és véletlennek is a világtörténelemben? Hogyan indul útjára a lavina, ami aztán maga alá temet egy diktatúrát? És hogyan indul útjára a mítosz: Ezekre a kérdésekre is kereste a választ a harminc éve ledöntött berlini fal végnapjait elemző Konkrét.
Milyen szerepe lehet a médiának és véletlennek is a világtörténelemben? Hogyan indul útjára a lavina, ami aztán maga alá temet egy diktatúrát? És hogyan indul útjára a mítosz: Ezekre a kérdésekre is kereste a választ a harminc éve ledöntött berlini fal végnapjait elemző Konkrét.
A megosztottság és elnyomás jelképe, a milliós nagyváros, Berlin közepén egykor felhúzott fal leomlásának példáján keresztül követte nyomon a Konkrét, hogyan születik a történelem, illetve a nagy eseményekhez tapadó mítoszok, és ezek felépítésében milyen szerepe lehet a médiának.
Mit jelent az, hogy globális jelentőségű ikonikus esemény, és milyen szerepe lehet abban a szerencsének? A műsor első felének vendége Sonnevend Júlia kommunikáció-kutató és esztéta volt, vele beszélgetett a témáról Böcskei Balázs műsorvezető.
A berlini fal ledöntése világeseménynek számított, bár kevesen tudják, hogy egy „ügyetlen” sajtótájékoztató volt a kirobbantó oka. Amikor 1989. november 9-én a keletnémet kommunista párt egyik vezetője, Günter Schabowski épp az utazási könnyítésekről tartott sajtótájékoztatót, egy nyugati újságíró olyat kérdezett tőle, amire Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának titkára nem volt felkészülve. Az olasz tudósító egyszerűen csak arra volt kíváncsi, mikor lép életbe az új intézkedés. Az NDK-s politikus ekkor tanácstalanul forgatni kezdte a papírjait, majd zavarában egy olyan sort olvasott fel a tervezetből, amely arra utalt, hogy haladéktalanul fel kell nyitni az addig szigorúan ellenőrzött határsorompókat.
A – mint utóbb kiderült – félresikerült sajtótájékoztató világszerte a főhírek közé került, az NDK-polgárok pedig azonnal elindultak a határátkelőhelyek felé, ahol egy órán belül hatalmasra nőtt a tömeg. Elindult a lavina, amely hamarosan nem csak a falat, de a kommunista rendszert is elsöpörte. Az évtizedek óta, legalábbis nyugat felé, elzártan élő keletnémetek, akiknek régóta elegük volt az életüket szinte minden téren korlátozó rezsimből, néhány nap múlva csákánnyal, vésővel és egyéb szerszámokkal estek neki a falnak, hogy aztán pezsgővel ünnepeljék az – akkor még csak képletes – német egyesülést.
Berlin idén ünnepli a város keleti és nyugati felét évtizedekig elválasztó fal ledöntésének harmincadik évfordulóját. Mi lehet a jelentése az 1989-es ikonikus eseménynek a világban ma, a falépítések reneszánsza idején? Erre is kereste a választ a Konkrét.
És sok minden másra is. A műsor második felében Böcskei Balázs műsorvezető Barkóczi Balázs politológussal beszélgetett a populista médiahálózatok globális jellegéről, illetve arról, miként lett amerikai politikai exporttermék az alt-right és technológiai eszköztára, továbbá, hogy milyen következményekkel jár ez az európai kampányokra nézve. Mi a különbség Obama és Trump tweetjei között? Egyáltalán, kik ezek az alternatív jobboldali kommentelők, és mi a céljuk?
A műsor hangfelvételét a poszt elején kattinthatja!
2019. március 11., hétfő 15.00h
műsorvezető: Böcskei Balázs