Bayer-féle bérlakások: nem lesz politikai tisztogatás

Bayer Zsolt Fidesz-tag publicistáról a 24.hu írta meg, hogy 32 ezer forintért bérel lakást a Várban. Nemrég a kerület polgármestere bejelentette, hogy emelni fogják a lakbért. Ezután Bayer közölte, közérdekű adatigénylést nyújt be az I. kerülethez olyan emberek bérlakásai miatt, akik szerinte az ellenzéki oldalhoz sorolhatók, mint az önkormányzat egyik tanácsadója. Erről kérdeztük V. Naszályi Márta (Párbeszéd) polgármestert, aki azt mondta: az adatokat nem Bayer, hanem a Magyar Nemzet egyik újságírója kérte ki, és meg is kapja, szerinte mivel az önkormányzati lakások a közvagyon részei, azokról információt adni közügy.

Valamennyi lakásbérleti szerződést felülvizsgálják, pártállástól (mert ezt nem is tudják), szimpátiától és ártól függetlenül, mert azt szeretnék bemutatni, hogy rendszerszinten mi történt ott az elmúlt évtizedekben – mondta V. Naszályi Márta. Úgy fogalmazott: összefonódás volt az önkormányzat és a lényegében egyetlen ingatlanközvetítő iroda között, amely a csereszerződésekkel foglalkozott. Azt látni, hogy nem volt véletlen, melyik lakások kihez és hogyan kerültek. Kiemelte: vannak, akik azt hiszik, hogy ő „politikai tisztogatásba” akar kezdeni, úgy akar viselkedni, mint az előző polgármester, de ez nem igaz. Szakmai, jogi alapon döntenek, csak azt nézik, mi jó az önkormányzatnak és az ott élőknek – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva elmondta, az ő polgármesterré választása óta is volt olyan bérbeadási kérelem, amelyet rendben lévőnek találtak és hozzájárultak. V. Naszályi Márta szerint van egy félreértés a közvéleményben: az, hogy mennyiért lehet szerződést kötni egy ilyen cserelakásra, az rendeletben rögzített, úgynevezett költségelvű lakbérrel tehető meg. Ezek a szerződések úgy születnek, hogy valaki a bérleti jogért cserébe vagy másik bérleti jogot, vagy akár öröklakást ad. Az a jogszerűtlen, amikor teljesen nyilvánvaló, hogy nem adott érte cserelakást, ezzel megkárosította az önkormányzatot és a volt bérlőt. Vagy ha például nem életszerű, hiszen ki akarna egy Úri utcai műemlék lakásból egy komfort nélküli, tanyasi pajtába költözni – tette hozzá. Közölte: tehát nem az a baj, ha valaki cseréli a lakását, az jogszerű ügylet, a lakástörvényben szabályozott módon, a probléma azzal van, ha az önkormányzat közreműködésével jut ahhoz az információhoz, hogy ezt hogyan érdemes, illetve az említett ügyvédi és ingatlanközvetítő iroda munkatársai segítenek ebben, és kiderül, hogy a szerződés mögött csak színlelt csere van.

A Várban a műemléklakásokat nem lehet megvenni, ezért ezeket a rendszerváltás után szociális lakbéren adták ki. Aki beköltözik cserével, az költségelvű lakbért fizet, ez rendeletben van rögzítve. Akik ezeket a cseréket vállalják (ahogy a nevezett publicista is), a várbeli lakhatási jogért vagy lakást adnak cserébe, vagy – ami jogszerűtlen, de életszerű – pénzt adnak a volt bérlőnek. Ők úgy gondolják, hogy megvették ezeket a lakásokat, de ez nem igaz. Ugyanakkor, mondta V. Naszályi Márta, érthető, ha az emberek felháborodnak az árakon, hiszen egy csepeli munkásszállón 60 ezer forintért lehet ágyat bérelni. Ezzel együtt azt is látni kell, hogy nemcsak arról van szó, hogy a Várban egyesek olcsón bérelnek lakást, mert a bérleti jogért adtak cserébe valamit, tehát nem a bérleti díj az egyetlen, ami ebben szerepet játszik.

A beszélgetést meghallgatják a fenti lejátszóra kattintva. Címlapi kép: Attila Terbócs/Wikimedia Commons