Belőtték a Mi hazánk szavazóbázisát: ők az új kisgazda párt?
25/05/2022 11:33
A Mi Hazánk parlamenti bejutása a 2022-es parlamenti választások egyik meglepetése. A Republikon Intézet kutatása arra kereste a választ, hogy kik alkotják a szavazóbázist és hogy a MIÉP sorsára jut-e majd a szélsőjobboldali párt, vagy megtalálja azokat a témákat, amik miatt erős fideszes szatelitpárt válik belőle. Horn Gábor, a Republikon Alaptívány kuratóriumi elnöke a Reggeli gyorsban aggasztó jelekre hívta fel a figyelmet.
A Republikon Intézet felmérte, hogy a 2022-es választáson meglepetésre a parlamentbe jutó Mi Hazánk Mozgalom párt mire hasonlít. Horn Gábor a Reggeli gyorsban elmondta, szerinte nem kell túlértékelni a Mi Hazánk sikerét, hiszen éppen csak elérték az öt százalékos parlamenti küszöböt.
A Mi Hazánk Mozgalomnak nagyon markáns mondandója volt, az egyik a járványellenesség, a másik pedig az erős oroszpárti, ukránellenes propaganda a háború kitörése után, amit egyik párt sem mert rajtuk kívül felvállalni. Horn szerint így a Mi Hazánknak "volt egy kommunikációs előnye", és bár ő személy szerint mind a két témát elfogadhatatlannak tartja, de mint mondta, nem neki szólt a kampányuk.
A Mi Hazánk programjában még befért a képviselői mentelmijog felszámolása, de Horn szerint ez a populista és nehezen kezelhető javaslat nem jutott el a mainstream vitafelületekre. A Republikon azt vizsgálta, hogy honnan vannak a Jobbik szélsőséges szárnyából akalult Mi Hazánk szavazói, és arra jutottak, hogy területileg leginkább az egykori kisgazdapárt területein erős a párt.
Tehát nem a MIÉP-re jellemző, a Csurka-féle nagyvárosi párt, sőt, ott szerepeltek a legrosszabbul. "Tehát nem arról van szó, hogy a hagyományos értelemben vett nagyvárosi antiszemita szavazóbázis talált volna magának újabb lehetőséget" - mondta az elemző.
A Mi Hazánk a falvakban és a szegényebb területeken a legerősebb: Békés és Nógrád megyében "messze jobban szerepelt a párt, mint az országos átlag", de minden megyében hozta az öt százalék körüli eredményt, tehát létezik, mondta.
Budapesten viszont nem hozta az átlagot, "relatíve itt szerepeltek a legrosszabbul" - mutatott rá Horn. A XII. és a II. kerületben például alig érték el a két százalékot, és ez Horn szerint rímel arra, hogy nem nagyvárosi, erősen antiszemitaként, hanem a cigányellenes, kis falvakra jellemző mozgalomként lehet meghatározni a Mi Hazánkat.
Felhívta a figyelmet, hogy ennek megfelelően a Mi Hazánk az agrárium felé nyit, és új parlamenti erőként földreformot hirdettek, "ami szokatlan lépés Magyarországon", és szerinte ez olyan irány, amiben a Mi Hazánk számára lehet fantázia. Horn nem zárja ki, hogy akár zárványosan, célzottan a kis településekre, az elszegényedő falvak népére, a létező cigányellenességet meglovagolva tudnak építkezni. Persze nem hatalmas néppártot építenek, de egy fidesz szatelit pártot lehet építeni, és szerinte ebbe az irányba indultak el.