Bod Péter Ákos: A kormány nem kezdett volna ekkora pénzszórásba, ha nem félne, hogy szorulhat a választáson
10/06/2021 13:27
| Szerző: Klubrádió/L.Cs.
A jegybank az infláció júniusi alakulásától teszi függővé az alapkamat emelését. Bod Péter Ákos volt jegybank elnök úgy véli a járvány által megakasztott, élénkítésre váró gazdaság esetében nem a legjobb megoldás az alapkamat emelése. A volt jegybank elnök azt is elmondta, szerinte nem szórta volna a pénzt a kormány, ha biztosnak érezné 2022-es választási győzelmet.
A Központi Statisztikai Hivatal 5,1 százalékos inflációt jelentett május hónapra. Az adat már annyira rossz volt, hogy Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke bejelentette: az MNB is hajlandó beavatkozni az infláció letöréséért. A júniusban megjelenő inflációs jelentés lesz a döntések mozgatórugója, ha ez az adat rossz, akkor az is elképzelhető, hogy az alapkamathoz hozzányúljanak, megemeljék azt.
Az MNB bejelentésével kapcsolatban azt mondta, hogy ilyen helyzetben nem biztos, hogy helyes, ha ezt komolyan gondolják. A járvány által megakasztott, élénkítésre váró gazdaság esetében nem a legjobb megoldás az alapkamat emelése. Alacsony alapkamat mellett könnyebben költenek, vesznek fel, és törlesztenek hitelt az emberek, ez a közgazdász szerint alkalmas a gazdaság felpezsdítésére rövidtávon. Magasabb kamatszint esetén óvatosabbá válnak, megfontoltabban költekeznek. Ez pedig igaz az államra is. Könnyebben mer költeni, akár stadionokat építeni alacsony alapkamatnál. Magas alapkamatnál lassuló gazdasági növekedés mellett ezekre a beruházásokra nehezebb pénzt elkülöníteni.
Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke a Klubrádióban elmondta, hogy nincs olyan nagy különbség egy államháztartás és egy családi háztartás működése között. Mindkettőnek vannak bevételei, kiadásai, járulékai. Ami mégis megkülönbözteti őket, hogy a hitelező pénztulajdonosok megbízhatóbb adósnak tartják az államokat, így könnyebben biztosítanak nagy összegű keretet számukra.
Így az állam, ha úgy dönt, deficitet állít elő, többet költ. Ez Magyarország esetében Bod szerint az utóbbi 30 évben így volt, noha minden kormány ígérete az volt, hogy ezt kiegyensúlyozza. Ilyen esetek megítélésekor nagyon fontos, hogy a beruházások rövid vagy hosszútávon szolgálják az adófizetők érdekeit. Egy autópálya jó befektetés lehet, mert azt a következő generációk is használhatják.
Az, hogy a májusi adatok szerint Magyarországon 5,1 százalék volt az infláció, nem azt jelenti, hogy az árak minden szegmensben egyformán emelkednek, az érték mögött hatalmas szóródás van. Ennek oka hatalmas az a különleges gazdasági krízis. A legtöbb gazdasági válság esetén, jellemzően visszaesnek az árak, ezzel próbálják tompítani a krízis hatását. A járvány azonban egy, a gazdasági tevékenységektől független tényező, mely kiváltója volt a jelenlegi válságnak, de emiatt az árak általánosságban emelkedtek.
Ilyen körülmények közt a stadionépítéseket, a paksi és Fudan-beruházásokat, a deficitet tovább növelő kiadásként feleslegesnek ítéli a közgazdász.
A választások közeledtével ezek a bejelentések azt jelzik, hogy mozgalmas időszak jön, Bod Péter Ákos szerint hosszú ideje most először van tétje a választásoknak, és ekkora pénzszórásba – mint például az állami vagyon alapítványokba szervezése – nem kezdett volna a kormány, ha nem fél attól, hogy megszoríthatják.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021.06.10., csütörtök 9:05
Riporter: Para-Kovács Imre
