Bod Péter Ákos: Ami 2022-ben működött, 2024-ben aligha fog

Új ablakban

2023. november 28. Reggeli gyors - részlet 23.11.28. Bod Péter Ákos

12:51

00:00

Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, havi bontásban ugyan, de egy számjegyűvé vált az infláció, ami miatt a kormány folyamatosan ünnepli saját magát. Arról azonban nem beszélnek, hogy éves viszonylatban bőven két számjegyű lesz az infláció, és arról sem, hogy az Európai Unió 2,9 százalékos átlagához képest a 9,9 százalékos pénzromlás kiugrónak mondható. Orbán Viktor miniszterelnök is eldicsekedett "nindzsakormánya" sikereivel a Fidesz-kongresszuson.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter már a következő nagy feladatról beszélt, amely a gazdasági növekedés helyreállítása.

"Felszínesen szemlélve valóban úgy néz ki, hogy az infláció jó úton halad, megkésve ugyan, de követi az európai trendet lefele, minden normalizálódni látszik, a dolog azonban nem ilyen egyszerű, időközben a költségvetési helyzet nagyon elromlott" – mondta a Reggeli gyors keddi adásában Bod Péter Ákos. A volt jegybankelnök rávilágított arra, hogy a koronavírus-járvány kitörésekor 2020-ban felfüggesztették azt a 3 százalékos uniós deficit-szabályt, amelyet kihasználva a magyar kormány két-háromszorosára duzzasztotta a deficitet. A gond az, hogy közben fölmentek a kamatszintek, nagyobb az államadósság, tehát sokkal nagyobb az a kamatteher amit ki kell fizetni, amely "a következő évek kormányai, de legfőképpen az adófizetők kezét megköti", hiszen ezeket a kamatokat muszály kifizetni.

Az államadósság összetételéről Bod elmondta, annak körülbelül kétharmada helyi szereplők, harmada (növekvő aránnyal) külföldi szereplők felé van.

Mivel a szegény embereknek nincs nagy megtakarításuk, így a tehetősebb emberek pénzét "veszi kölcsön" az állam, azoknak fizeti vissza a kamatot. Ez országos szinten a jövedelmek közti szakadék további növekedését hozza magával.

 

Bod Péter Ákos

Fotó: Bruzák Noémi/MTI

 

 

Nem lehet kétszer elkölteni a ugyanazt a pénzt

"A költségvetésből nem lehet kétszer elkölteni a pénzt, ha a kamatokra költ az állam, nem jut a tanárokra, a kátyúzásra, a közvilágításra, a vasútra, és azokra a további területekre, ahol eddig is gond volt" – foglalta össze Bod, hozzátéve, kérdéses, hogy elbírja-e a költségvetés a kamatfizetés terhét, különösen annak tükrében, hogy az uniós források továbbra sem érkeznek. Erre a kormánynak is rá kellett jönnie, hiszen időközben elkezdte lefaragni a kiadásokat. Emellett Bod újabb adók kivetésére is számít. Ezt vélhetően a bankokra, üzletekre fogja kivetni az állam, ha pedig az adók megjelennek az árakban – és ez várható januárban –, az megint az inflációt erősíti.

Ami 2022-ben működött, 2024-ben aligha

Kitért arra is, hogy a 2022-es év különleges volt abból a szempontból, hogy a választások kedvéért a kormány elképesztő mennyiségű pénzt öntött a lakosságra. Erre volt forrása akkor, amely még 2023-ban is kitartott valamelyest. Ugyanezt a választások szempontjából ugyancsak érdekes 2024-es évben aligha tudja megtenni.

Nemzeti érdek helyett ötletszerű lehetőségek

Azzal kapcsolatban, hogy az MVM jelentős méretű, 309 milliárd forintos osztalékelőleget fizet november végéig az idei nyeresége terhére az állami költségvetésbe (egyedüli részvényesének), Bod megjegyezte, "valószínűleg a rezsicsökkentés úgy nézett ki, hogy irdatlan összeget fizetett a lakosság". Hogy ezt reptérvásárlásra, banki biztosító vásárlására szánja a kormány, lényegtelen, a közgazdász szerint nem nemzeti érdekekről, stratégiai beruházásokról van szó, hanem ötletszerűen jelentkező lehetőségekről, amelyek miatt a költségvetést sanyargatják.

Ironikusnak tartja azt, hogy mindeközben az állam akar mindent megoldani az adófizetők helyett: "annyira ódzkodik a versenytől, hogy mindent centralizálni akarnak". "A költségvetés tartja el a magyar államot, és egyre kevésbé tudja eltartani."

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.