Brüsszel nem díjazta a szelektív ársapkát
3/08/2022 08:06
Moldovában komoly politikai válság alakulhat ki, hogy egyik napról a másikra 47 százalékkal megemelték a gáz árát. A bukott oroszbarát politikai vezető Budapestet hozza fel példának, szerinte a moldáv kormányfőnek is Moszkvába kellene utaznia. Ausztriában is ujjal mutogatnak Magyarországra azután, hogy az osztrák szocialisták elnöke szerint ársapkát kellene bevezetni a benzinre. Elindultak az első ukrán gabonaszállító hajók, de ez egyelőre kevés lesz. Nemzetközi lapszemle.
„Maia Sandu elnök és Natalia Gavrilita miniszterelnök tegye félre büszkeségét, és siessen Moszkvába, hogy alacsonyabb gázárról állapodjon meg, miként azt a magyar vezetés is tette, amelyik sokkal jobb árat fizet” (ennek éppen az ellenkezője az igaz). Ezzel a jótanáccsal szolgált Igor Dodon, Moldova oroszbarátként elkönyvelt volt elnöke a 2,6 millió lakosú ország mostani vezetőinek. Dodon egyúttal előrehozott elnök- és parlamenti választást követelt, írja a Reuters.
Az exelnököt háziőrizetben tartják hazaárulás és korrupció vádjával, amiket tagad, a hírügynökség szerint azonban továbbra is befolyásos politikus, egy nappal azután nyilatkozott, hogy a moldovai gázszolgáltató 47 százalékos áremelést jelentett be augusztustól. Andrei Spinu miniszterelnök-helyettes közölte, hogy a Moldovagaz fizetési haladékot kért az orosz Gazpromtól, de még nem kapott választ. A nagyrészt román ajkú volt szovjet tagköztársaság úgy kapja a gázt az oroszoktól, hogy annak árát havonta hozzáigazítják az éppen aktuális szabadpiaci árhoz, amely a januári, ezer köbméterenkénti 643 dollár helyett a múlt hónapban 1458 dollárra kúszott fel.
Igor Dodon 2020 novemberében veszítette el az elnökválasztást. Most azt követeli, hogy tartsanak előrehozott választásokat, és az annak nyomán felálló új vezetés érje el az oroszoknál az importár többszörös csökkentését, valamint jelentősen mérsékelje a tarifát a végfelhasználók számára.
Amíg Moldova Moszkva-barát volt elnökének Magyarország a követendő példa, addig a bécsi Der Standard egyik cikkében intő jelként értelmezik a magyar gyakorlatot az üzemanyag-ársapka kapcsán. Az írás Pamela Rendi-Wagnernek, az osztrák szocialisták elnökének azon javaslatait elemzi, amelyeket a számos területen mutatkozó drágulás ellen fogalmazott meg. Ezen javaslatok egyike, hogy hatóságilag maximálják az üzemanyag árát. Ezzel kapcsolatban a Der Standard óvatosságra int: Németországban átmeneti tankolási visszatérítést vezettek be, ám az árcsökkentés következménye a fogyasztás növekedése, aminek környezeti szempontból kevés az értelme. Magyarországon is maximálták az üzemanyag árát, kezdetben mindenki számára, később csak a belföldi járműveknek, amit azonban megengedhetetlennek találtak az EU-ban, és jogi ellenlépéseket tettek – figyelmeztet a bécsi lap. Kaotikus helyzet állt elő a benzinkutaknál, amikor kitiltották a külföldi tankturistákat.
Hétfőn Ogyesszából elindulhatott végre az első gabonaszállító hajó, Libanon felé. A londoni Financial Times józanságra intett, amikor ismertette Olekszandr Kubrakovnak, Ukrajna infrastruktúraügyi miniszterének a nyilatkozatát. Kubrakov szerint még hónapokba telik, mire az Ogyesszából és a többi közeli kikötőből – Csornomorszkból, valamint Pivgyennyiből - kiáramló gabona elkezdi éreztetni jótékony hatását a világpiacon, és enyhülésnek indulhat a globális élelmiszerválság. Az ENSZ közvetítésével a múlt hónapban sikerült megállapodni abban, hogy az oroszok részlegesen feloldják az ukrán partok tengeri blokádját, és az aknazáron folyosókat nyitnak a gabonaszállító hajók számára.
Az ukrán miniszter viszont legfeljebb csak öt ilyen hajó útnak indítására lát lehetőséget az elkövetkező két hét során. Hogy legyen némi összehasonlítási alapunk, tavaly augusztusban 194 gabonaszállító hajó vágott neki a Fekete-tengernek Ukrajnából, igaz, akkor még a ma már porig rombolt és az oroszok által megszállva tartott Mariupol kikötőjét is használhatták. A megmaradt Ogyesszából, Csornomorszkból és Pivgyennyiből korábban az ukrán gabonaexport mintegy hatvan százalékát indították útnak.
Elképzelhető, hogy Ferenc pápa szeptemberben Kazahsztánban találkozik Kirill pátriárkával, az orosz ortodox egyház vezetőjével. Egy ilyen hírnek korábban természetesen az égadta világon semmilyen magyar vonatkozása nem lett volna, de az Orbán-kormány gondoskodott arról, hogy erről is Magyarország jusson a világ eszébe. Az EUObserver uniós hírportál szerint Kirill csak Magyarország vétója révén tudta nemrégiben elkerülni, hogy az EU szankciókkal sújtsa őt az Ukrajna elleni orosz agresszió támogatása miatt. Ha egyébként a kazahsztáni találkozó létrejön, az mindössze a második lesz a római pápa és az orosz ortodoxok feje között az 1054-es egyházszakadás óta.