Deák téri késelés: elszabadultak az indulatok

Múlt pénteken hajnali fél négy körül a V. kerület, Deák Ferenc téren két, fiatalokból álló társaság összeverekedett. Egy tizennyolc éves férfi a nála lévő késsel megszúrt két fiatalt, aki a helyszínen belehalt sérüléseibe. A rendőrség három férfit fogott el, a kést használót több emberen elkövetett emberölés, két társát csoportosan és felfegyverkezve elkövetett garázdaság miatt hallgattak ki gyanúsítottként. A bíróság elrendelte letartóztatásukat. A rendőrség tájékoztatása szerint a verekedésben tízen vettek részt, 90 százalékuknak van rendőrségi múltja, így az elkövetőnek is, főleg kábítószerrel való visszaélés és garázdaság jellegű ügyekben.

Németh Zsolt kriminológust arról kérdeztük, hogy egy-egy ilyen nagy visszhangot kiváltó ügy után előfordulnak a halálbüntetés visszaállítását és a börtönkörülmények szigorítását követelő hangok, nem volt ez másként most Magyarországon sem. Ha pedig feltételezhető, hogy az elkövető cigány, akkor a rasszista hangulatkeltés is elkezdődik.

Azt mondta: „emberi világtrend”, hogy a halálbüntetés iránti igény felerősödik ilyen ügyek után, mert ha bűnt követnek el, akkor büntetést akarnak az emberek, ez ősidők óta így van. A civilizált világ viszont túljutott a szemet szemét, fogat fogért elven – tette hozzá. Kérdés, hogy mi a célja a büntetésnek, a bűn megelőzése, hogy a jövőben ilyen ne történjen, vagy csak a bosszú, szebben fogalmazva az igazságérzet kielégítése. Valóban, a bűnre reagálnia kell a közösségnek, de hogy milyen eszközökkel, az már nem vita kérdése a művelt világban. Ilyenkor, ha elszabadulnak az indulatok, a bűncselekmény okaival sokan nem akarnak foglalkozni – tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy ha valaki felháborodik azon, miért van lehetőség a börtönökben újságot olvasni, sportolni, akkor azt kell meggondolnia, hogy ha ilyenek nem lennének, teljesen elvadult emberek kerülnének ki, akik nem tudnak tájékozódni, se kapcsolódni bárkihez. Civil szervezetek (bár „tudjuk, hogy bánnak velük” állami szinten – fogalmazott) még mindig bejárhatnak bizonyos börtönökbe Magyarországon, próbálnak segítséget nyújtani a fogvatartottaknak a szabadulás utáni élethez.

Németh Zsolt elmondta: a túl rövid és a túl hosszú büntetés is értelmetlen, és kerülni kellene. Magyarországon is van utóbbival kapcsolatos gyakorlat, az úgynevezett HSR, a hosszú speciális részleg, az ott lévők bár talán már nem nagyon szabadulnak, velük is emberhez méltón kell bánni. A három csapás-törvény növelte a börtönben lévők számát, növelte a feszültséget, de nem csökkentette az olyan bűncselekmények számát, amelyekre kitalálták.

A kriminológus azt a kérdést tette fel: ha egy politikus felveti a halálbüntetés visszaállítását, akkor ő vajon meg van győződve annak helyességéről, vagy csak azokat a szavazókat akarja megszólítani, akik ezt támogatnák. Bár Magyarországon erről nem lehet népszavazást tartani, a probléma felvetésének akkor lenne értelme, ha pontosan tudnánk, mi van a kérdés mögött, minek mi a következménye. Felhívta a figyelmet arra, hogy aki megismeri adott esetben az elkövetők életét, a helyzetüket, az másképpen beszél. Ezt onnan is lehet tudni, hogy aki ellen bűncselekményt követtek el, az sokkal kevésbé követel durva megtorlást, mint aki még soha nem találkozott bűnözővel. Műsorvezetőnk, Para-Kovács Imre azzal zárta a beszélgetést: reméljük, hogy tényleg csak a tudatlanság vezérli azokat, akik halálbüntetést akarnak.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pixabay.com