Duplázhattak, akik magánnyugdíjpénztári tagok maradtak
15/01/2021 13:56
| Szerző: Klubrádió/L.Cs.
Magasan az infláció feletti hozammal gyarapodott azoknak a magánnyugdíjpénztári tagoknak a pénze, akik tíz évvel ezelőtt nem engedtek a kormány zsarolásának, és megtartották tagságukat. Lovas Judit, az azenpenzem.hu felelős szerkesztője úgy látja, hogy a kormány fenyegetése, miszerint nem kap nyugdíjat, aki nem lép át az állami tb-rendszerbe, üres és alaptalan volt.
Tíz éve, 2010 októberében jelentette be Orbán Viktor a Parlamentben, hogy a magánnyugdíjpénztárak „eltőzsdézték” a nyugdíjasok pénzét, ezért hogy a kormány „megmentse” a nyugdíjakat, úgy döntött: november 1-jétől a teljes nyugdíjjárulékot az állami tb-rendszerbe csatornázzák. Addig a járulék 25 százaléka magánnyugdíjpénztárba ment, és csak a fennmaradó 75 százalék a társadalombiztosításba folyt be.
Lovas Judit, az azenpenzem.hu felelős szerkesztője elmondta, hogy azt a mintegy 3000 milliárd forintot, amit addig magánnyugdíjpénztárak kezeltek, úgy akarta a kormány átvinni a tb-rendszerbe, hogy a befizetőknek nyilatkozniuk kellett, ha át akarnak lépni az állami nyugdíjpénztárba. Mivel idejekorán belátták, hogy ez nem hatékony, „fordítottak egyet a dolgon”, és azt mondták, annak kell nyilatkoznia, aki ezek után is a magánnyugdíjpénztárat választja. (Egyszerűbben az emberek „lustaságára” építettek.) Hozzátette, a kormány „zsarolással” igyekezett nyomást gyakorolni az emberekre: ha nem lépnek át a tb-rendszerbe, akkor nem kapnak az államtól nyugdíjat.
„Ha járulékot fizetünk valamiért, akkor azért jár is valami”
Lovas azt is elmondta, hogy a fenti üres fenyegetőzés volt a kormány részéről, a hatályos jogszabályok kimondják, hogy mindenképpen jár a nyugdíj. „Ha járulékot fizetünk valamiért, akkor azért jár is valami” – foglalta össze, hozzátéve, hogy aki 2010 októberétől magánnyugdíjpénztári tag maradt, a nyugdíjának 100 százaléka az onnantól számolt befizetések alapján a társadalombiztosítástól érkezik majd. A 2010 októberét megelőző időszakban fizetett járulék alapján 25 százalékot a magánnyugdíjpénztárból, 75 százalékot pedig a tb-ből folyósítanak.
A magánnyugdíjpénztárak államosítását jogilag nonszensznek tartja, a kormány nem nyúlhatott volna a befizetésekhez.
A magánnyugdíjpénztári tagság 1998 óta csak azok számára lett kötelező, akik azt követően álltak munkába, akik korábban kezdtek dolgozni, a tb-rendszerbe fizették a járulékot, csak akkor kerültek át, ha kérvényezték azt. Lovas szerint a nyugdíjra vonatkozó törvények rövid idő alatt lezajló drasztikus változásai mellett, kevéssé releváns, hogy mit vetít előre 20-30 évre a kormány.
Azt is megjegyezte, kísérteties hasonlóságot vél felfedezni a magánnyugdíjpénztári tagok tíz évvel ezelőtti megfenyegetése és a között, hogy most a kormány arról beszél, aki nem regisztrál, nem kaphat oltást.
Hiába a járvány, a hosszú távú hozam a lényeg
Mindamellett, hogy a mai napig folymatosan csökken a magánnyugdíjpénztári tagok száma, akik maradtak, azoknak a megtakarításai meglepűen jól alakultak. Az azenpenzem.hu által készített elemzésből kiderül, hogy bár 2010 óta sok magánnyugdíjpénztár, összeolvadt, feladta, vagy politikai okokból kivonult, eltűnt a piacról, és mára mindössze négy magánnyugdíjpénztár maradt fent, ezek portfólióiban a reálhozam 1 millió forint után legalább 600 ezer forint, de esetenként elérheti a 860 ezer forintot is a 10 évvel ezelőtti értékhez képest.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021.01.15. 07:34
Riporter: Pálinkás Szűcs Róbert
