Egyre romlottabbnak látják a Fideszt, de kitartanak mellette
7/01/2020 15:50
| Szerző: Klubrádió
A Fidesz-szavazók többségének sincsenek illúziói kedvenc pártja tisztaságát illetően. Látványosan nőtt azoknak a szimpatizánsainak az aránya, akik úgy gondolják, a Fideszt tisztázatlan pénzügyek jellemzik. Emiatt azonban nem túl sokan fordulnak el az Orbán Viktor vezette szerveződéstől. Hogy miért, azt Hann Endre, a Medián ügyvezetője próbálta megfejteni a Klubrádióban.
Idén is megcsinálta a pártok korrupciós indexét a Medián, amely évente elvégzett felmérésében azt vizsgálja, mit gondolnak a választópolgárok, az egyes pártok pénzügyeiről, melyikről gondolják azt hogy lop.
A közvélemény-kutató cég a HVG év végi számában és a Facebookon közzétett elemzésében 2011-ig, tehát a Fidesz rendszerének kezdetéig visszamenőleg vizsgálta az adatokat. Az eredményeikről Hann Endre, a Medián ügyvezetője is beszélt a Klubrádióban.
Mindenki tolvaj?
Idősoraik azt mutatják, a teljes választói közönség véleményét figyelembe véve, hogy bizonyos mértékig az összes pártot korruptnak vélik az emberek. Nincs olyan párt, amelyikről a megkérdezettek legalább fele ne gondolná, hogy tisztázatlan pénzügyei vannak.
Egyik sem kapott 50 alatti értéket azon a 100 fokú skálán, amelyen elméletileg a 0 jelentené azt, hogy senki nem tartja romlottnak a pártot, 100 pedig azt, hogy mindenki annak tartja. A megkérdezettek összességében még azokat az új pártokat sem gondolják teljesen tisztának, amelyek mögött mindössze néhány éves politikai múlt áll, közhatalmi pozíciók nélkül.
Összeért a Fidesz és az MSZP
A legkevésbé érintettnek jelenleg a Momentumot tartják a választók, Fekete-Győr Andrásék szinte pont ugyanott állnak, ahol 2011-ben az LMP és a Jobbik volt – közben utóbbiaknak, ahogy csökkent a népszerűségük, úgy növekedett a korrupciós indexük értéke.
A Fidesz és az MSZP ellentétes utat járt be. Az előbbi 2011-ben kormánypárt létére még viszonylag kedvező értéknek örvendett, két évvel később azonban már jelentősen romlott a megítélése, és azóta is 70 pont körül stabilizálódott a korrupciós indexe. Az MSZP 2011-es rekordnegatív, 80 pontos megítélésén tudott valamit javítani, ám így is csak a Fideszt sikerült beérnie, és csak 2015 után. A szocialistákat tehát még azután is, hogy már nem voltak kormányon, többen tartották korruptnak, mint a regnáló Fideszt – tette hozzá Hann Endre.
Az is érdekes jelenség, hogy a 2010-ben választási vereséget szenvedő MSZP-t nyolc évnyi kormányzás után korruptabbnak látta a választóközönség, mint a Fideszt most, 2019-ben. Ez persze annak fényében nem meglepő, hogy az MSZP 2011-ben már csak 20 százalék alatti támogatottságot tudhatott maga mögött, míg a Fideszt jelenleg is a választani tudó állampolgárok közül minden második támogatja. A szavazók a politikai ellenfél hibáit általában hajlamosabbak észrevenni, és annak nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint azt a saját pártjuk esetében tennék – írta elemzésében a Medián.
A fideszeseknek sincsenek illúzióik
Az adatokból ugyanakkor az is jól látható, hogy a kormánypárti hívek jelentős, sőt egyre növekvő részének nincsenek illúziói a pártjuk ártatlanságával kapcsolatban. Hann Endre kiemelte,
2011 óta az egyik leglátványosabb változás, hogy a Fidesz korrupciós indexe saját szavazói körében 37-ről 52-re ment fel. A Momentum esetében ez a szám, vagyis a saját szavazók megítélése alapján mért korrupciós index 16.
Feltételezett korrupciós érintettség ellenére azonban a Fidesz szavazóinak többsége újra a kormánypártra voksolna. Hann Endre a Klubrádiónak hozzátette, azokat a szavazókat, akik kedvenc pártjukat is korruptnak gondolják, több ok tarthatja az adott tömörülés mellett. Az egyik típus azt gondolja, a politikusok a világon mindenütt lopnak, de még mindig jobb, ha ezt a mieink teszik, és nem a másik oldal, amely szintúgy korrupt, Tehát a választásukban az is benne van, hogy a szavazók jó része nem lát megfelelő alternatívát, ezért marad a kormánypártnál. Ha lenne igazi, egyértelmű, pozitív választási lehetőség, akkor ez valószínű, számítana.
Hann Endre hozzátette, a pártválasztást valószínű, nem a korrupciós érintettség foka határozza meg, még az ha ott is van a legfontosabb szempontok között. Nagy, vagy nagyobb, hatása lehet más, közhangulatot meghatározó témáknak, ügyeknek, mint például az egészségügy, de nagy jelentősége van az érzelmi kötődéseknek, családi hagyományoknak.
A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!
2020. január 07., kedd 08.20
riporter: Dési János