Egyre több európai szélsőséges mögül kandikál ki az orosz vagy épp kínai befolyás

Véget ért a több hónapos bizonytalanság, hogy Washington továbbra is támogatja-e Ukrajna harcát az orosz agresszió ellen, és lezárult az a rendkívüli politikai saga, amely fölvetette azt a kérdést, hogy fenntartja-e az Egyesült Államok saját vezető szerepét a nemzetközi életben, globálisan törekszik-e értékeinek érvényesítésére – ezek a New York Times első kommentáló megállapításai annak nyomán, hogy a múlt szombati képviselőházi jóváhagyást követően most a szenátusban is megszavazták, mégpedig túlnyomó többséggel az Ukrajnának szánt, közel 61 milliárd dolláros támogatást.

Idézi a lap Chuck Schumer demokrata párti szenátort, aki szerint az Egyesült Államok szövetségesei az elmúlt hat hónap során a Kongresszust figyelték, és egyetlen dolgot akartak tudni: azt, hogy amikor az valóban nagyon fontos, képes-e Amerika erőt venni magán, és túllépni a pártos megosztottságon. Erre – tette hozzá a szenátor – igenlő válasz született.

Kínának, Oroszországnak, vagy éppen Iránnak érdeke, hogy megvásároljon szélsőségeseket a júniusi európai parlamenti választások közeledtével – írja kommentárjában a svájci Tages-Anzeiger, annak kapcsán, hogy a német szélsőjobboldali Alternatíva-párt, az AfD egyik EP-képviselőjének az asszisztensét kínai titkosszolgálati kapcsolatokkal gyanúsították meg, nem sokkal korábban pedig kitudódott, hogy Oroszország dezinformációs kampánnyal próbálja aláásni az Ukrajna katonai megsegítése melletti európai egyetértést, egyebek közt Csehországban.

A cikk szerint a jelek arra utalnak, hogy a kontinens önjelölt patriótái különösen hajlamosak ellenséges hatalmak szolgálatába állni, saját hazájuk ellen fordulni. A nemzetbiztonsági hatóságoktól egyre több figyelmeztetés érkezik. Nem csupán a már említett AfD politikusát vádoljak azzal, hogy pénz kapott Moszkvától, hanem például Belgiumban is felfigyeltek a Flamand Érdek elnevezésű szélsőséges párt egyik politikusára, aki állítólag éveken át hajtott végre feladatokat egy kínai titkosszolgálati ember megbízásából.

A TagesAnzeiger szerint egyre világosabb, hogy aki szélsőséges pártokra szavaz, az a több orosz és kínai befolyásra szavaz.

A londoni Financial Timesban megjelent Magyar Péter-nyilatkozat nyomán tegnap ismét kirobbant némi értelmezési vita arról, hogy a TISZA-párt vezetője mire is lenne hajlandó a Fidesszel. Akkor hát nézzük pontosan és a maga teljességében a vitatott részt:

„Célom az, hogy megfosszam a Fideszt a többségtől a következő választáson, és a legkevesebb, hogy koalícióra kényszerítsem. Együtt tudok működni cimborasági alapon történő pozícióosztogatás és Orbán nélküli Fidesszel, már ha létezik ilyesmi.”

Hozzáteszem, az interjú aligha készült az elmúlt napokban, mert a cikkben még az újonnan feltört párt 10 százalékos támogatottságáról esik szó, a Fidesz esetében pedig 40 százalékról. És megjegyzem, időközben már elhangzott Magyar Pétertől olyan kijelentés is, hogy Orbán nélkül nem lehet elképzelni a Fideszt.

A Financial Times beszámolója szerint egyébként „konzervatívnak” nevezi magát, aki azonban „nyitott mindenki más felé”. Mint a tekintélyes brit lap írja, a kormányzat a teljes fegyvertárát beveti ellene, hogy hiteltelenné tegye. Így a múlt héten az újonnan létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatot indított ellene, állítólagos külföldi támogatás miatt. Ő azonban a Facebookon azzal vágott vissza, kérdezzék meg a Fideszt, hány milliárdot költöttek amerikai kampánygurukra, a gyűlöletpropaganda mestereire.

A FinTimes idézi László Róbertet, a Political Capital elemzőjét, aki szerint a Fidesz válságüzemmódba váltott. Ismerteti azonban meg nem nevezett megfigyelők olyan vélekedését is, hogy a Magyar ellen indított kampány csak növeli a rá irányuló figyelmet, és így a Fidesz magatartása kontraproduktívvá válhat.

Magyar ugyanakkor – olvasható a londoni újságban – Orbánhoz hasonlóan elutasítóan beszél az EU úgymond „kettős mércéjéről”, és ha nyomást gyakorolnak Magyarországra, az szerinte visszaüt, és Orbán részben azért nyeri meg sorra a választásokat, mert fenntartja a Brüsszellel vívott harc látszatát. Az orosz kapcsolatról Magyar Péter azt mondja, hogy azt lehet jó dolognak tekinteni, de a nyugati gazdasághoz kötődünk, klubtagok vagyunk.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.