Elemzés készül, hogyan tette tönkre a kormány a felsőoktatást
17/11/2021 13:37
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Érdekes beszélgetésnek tűnik az a csütörtöki online beszélgetés, amit a Pázmány katolikus egyetem és az ELTE tanáraival tartanak a felsőoktatás állapotával kapcsolatban. Hova vezet az alapítványosdi és mit ad a magyar felsőoktatásnak a kínai Fudan egyetem? A Reggeli gyorsban ízelítőt kaptunk a véleményekből.
Hét vével ezelőtt a kormány a Szabadság téren felállította a felszabadulási emlékművet, amit nagyon sokan kritizáltak akkor és azóta is, és létrejött egy civil szervezet is, hogy rámutasson az emlékmű által közvetített történelmi üzenet hamisságára. Azóta kiegészült a szervezet által megvitatott témák sora, és csütörtökön, hattól a felsőoktatás állapotáról tartanak online beszélgetést, mondta Heller Mária szociológus, az Eleven emlékmű aktivistája a Reggeli gyorsban.
A teljes beszélgetést a lejátszóra kattintva 2:02:38-tól (122:38-tól) hallgathatja meg.
Elemzés készül arról, hogy az Orbán-kormány hogyan tette tönkre a kutatás, a tudomány az oktatás és a kultúra területét. A készülő anyag két szerzőjével zajlik a beszélgetés. Győrffy Dóra, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, Máté András az ELTE-ről illetve Heller beszélgetnek majd. Heller nagyon aggasztónak találja a felsőoktatás helyzetét.
Az a kérdés, hogy miért csökken a felsőoktatásba jelentkező fiatalok száma. A felsőoktatásba egyre kevesebben kerülnek be, másrészt az egyetemek helyzete radikálisan romlott. Évek óta alulfinanszírozottak, ami megnehezíti, hogy az egyetemi ranglistákon a mostaninál jobb helyet foglaljanak el, mondta Heller, aki szerint az oktatók, kutatók helyzete is nagyon nehéz Magyarországon, és a náluk sokkal jobb helyzetben dolgozó külföldi kutató kollégákkal kellene versenyezniük.
De a két központi téma, az alapítványosodás és a kínai egyetem lesz. A kormány rekord idő alapítványokba kényszerítette az egyetemeket, de Heller szerint az egyáltalán nem evidens, hogy miért lesz az egyetemek helyzete ettől jobb. Az alapítványokba kiszervezés azt jelenti, hogy az összes fontos kérdésben nem az egyetemek, és nem a demokratikus egyetemi intézmények, mint például a szenátus dönt, hanem ezek a kiszervezett alapítványok.
Az alapítványokkal Heller szerint az is a gond, hogy a vezetőség megbízatása életük végéig szól, nem lehet őket visszahívni sem, és az egyetemek abba sem szólhatnak így bele, hogy az ő alapítványaikat kik fogják kezelni. Másrészt ezek az emberek nagyrészt olyanok, akik nem értenek a felsőoktatáshoz,. Ez aggasztó mozzanat, mondta Heller, aki szerint az egyetemek finanszírozását is ezek az alapítványok fogják kezelni, ami lehetőséget ad majd nekik arra is, hogy az olyan pénzek, amik egyébként bejönnének az egyetemeknek, azokat máshova irányítsák.
"Az egyetemi átalakítás indoklásában erőteljes fizetésemelésekről is szó volt, ezek sem valósultak meg" - mondta Heller.
Szerinte sokat fognak beszélni a Fudan egyetem ügyéről is, amivel kapcsolatban nemcsak a felsőoktatásban, hanem várostervezésben is hallhatók tiltakozások, hiszen az a terület, amire a Fudant a kormány szeretné felépíteni, az olyan, ahova előzőleg a diákvárost szánták, és "amire Budapest nagyon is számított". "Azok a fiatalok is nagyon számítottak rá, akik Budapesten szeretnének egyetemisták lenni, és akiknek a szállását a kollégiumait itt építették volna fel".
Miért van egyáltalán szükség a kínai egyetemre, ami bár jó helyen áll az egyetemi ranglistákon, de nem evidens, hogyan védhetjük meg a magyar egyetemi rendszert azoktól a politikai befolyásoktól, amik történetesen ezen az egyetemen is érvényesülhetnek? - kérdezte.