Elemző: Magyarország sérülékenysége különösen ebben a válságban domborodik ki
28/06/2022 11:40
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Nem kellene ilyen gyengének lennie a forintnak, amint az a környékbeli országok helyzete is mutatja, de Magyarországon van néhány olyan probléma, amik más országokban nem állnak fent: az EU-pénzek visszatartása, az MNB kamatpolitikája, a tetemes magyar államadósság, és a nagyon nagy orosz energiafüggőségünk. Mikor várható változás? Török Zoltán elemző beszélt a Reggeli gyorsban.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint sok tényező vezetett a 400 forint feletti euróárfolyamig. Például a háború. "Magyarország sérülékenysége, különösen ebben a válságban domborodik ki a pénzügyi piacokon" - mondta. A tényezők között említette a magyar gazdaságpolitikával kapcsolatos minőségi problémákat is.
"Meglátjuk, hogy ezek a tényezők, hogyan alakulnak a következő időszakban, például akár már ma, amikor az Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa kamatmeghatározó ülést tart. Török szerint tudnának olyan döntést hozni, amivel az eurót letornáznák 400 forint alá, de ha ezt nem teszik meg, akkor a többi tényező miatt nem lesz fordulat.
Az MNB lehetőségei között említett az elemző "egy jelentős kamatemelést", vagy ha az MNB "egyszerűsítené az eszközrendszerét, mivel ma egy dupla kamatszisztémát üzemeltett" (azaz van az alapkamat és az irányadó kamat, ami szerinte kívülről nézve nehezen követhető). "Ha ebben változik a monetáris politika és egy kamat lesz a meghatározó, az segítené a bizalomépítést, és hatékonyabb lehetne a kamatemelés" - mondta Török Zoltán.
Február vége óta 12 százalékot gyengült a forint az euróhoz képest, holott a kuna ugyanebben az időszakban csak fél százalékot veszített az értékéből, a Zloty is csak két százalékot. Török szerint a Kunát már nem érdemes nézni, mert Horvátországban hamarosan bevezetik az eurót, ezért inkább a cseh koronával vetette össze a forintot, mivel Csehországban sem volt jelentős árfolyamgyengülés. Szerinte ebből is látszik, hogy a háborúnak nem feltétlenül kellene 400 forintos euróhoz vezetnie.
Magyarországon azonban vannak olyan problémák, amik más országok esetében nem állnak fent, mint például az EU-pénzek visszatartása, ami Lengyelországban megoldódni látszik, az MNB kamatpolitikája, és hogy a magyar államadósság már a bruttó hazai összterméknek közel a 80 százaléka. Összehasonlításul a lengyeleknél 53%, a cseheknél 42%.
És "van a nagyon nagy energiafüggőségünk. Bár az összes EU-s ország importál energiát, így nekik is van függőségük, de magyaroknál különösen az orosz importtól való függőség sokkal jelentősebb. "Ezek rosszat tesznek a forint árfolyamának is".
"A legnagyobb fejfájás az infláció", mondta Török aki hozzátette, ez nem Hungarikum, sőt a lengyeleknél és a cseheknél is magasabb, aminek a magyarázata szerinte "az árstopok, ársapkák, a rezsicsökkentés, a háztartási energiárak változatlan szintje. Ilyen ebben a mennyiségben nem létezik a környékbeli országokban, így ők jobban megérzik az élelmiszer és energiárrobbanást.
Persze nem mindegy, mekkora arányát teszik ki ezek - az energia és élelmiszer - termékek a lakosság fogyasztói kosarában. "Minél szegényebb egy ország annál nagyobb a lakosság fogyasztói kosarában ezeknek az alapvető dolgoknak a részesedése az inflációs kosáron belül. azaz nem mindegy, hogy a jövedelmünk 10 százalékát fordítjuk ezekre, vagy 15%-át, esetleg még ennél is többet, ahogy Magyarországon is. "Az inflációt a szegények adójának szokták nevezni", és akár nézhetjük úgy is, hogy a régión belül a szegényebb országok jobban megérzik az infláció emelkedést - tette hozzá Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője.