Elkerülheti Európa az újabb menekülthullámot?
18/08/2021 07:37
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Ha Európa nem akar újabb menekültellenes konfliktusokat, tárgyalnia kell Iránnal és Pakisztánnal, hogy a hazájukat elhagyó afgánok ügyét megoldják – írja a Frankfurter Rundschau.
Az afganisztáni kivonulás arra készteti az Egyesült Államok szövetségeseit és ellenfeleit, hogy újragondolják Amerika globális szerepét – írja a Washington Post. A lap szerint az európai szövetségesek arról vitatkoznak, hogy nagyobb részt kell vállalniuk biztonsági kérdésekben, miközben Oroszország és Kína azon töpreng, hogy miként érvényesítse saját érdekeit a tálibok által vezetett Afganisztánban.
Annak nyomán, hogy Joe Biden határozottan megvédte a kivonulásról korábban hozott amerikai döntést, kiújult a vita, hogy ez a gyengeség jelzése volt-e, amely újabb támadásokat provokál Amerika vezető szerepe ellen, vagy pedig a nemzeti érdekek újraértékeléséről van-e szó, amely alapján jobban lehet megfelelni a 21. század kihívásainak – állapítja meg a lap, és így folytatja: bár a történelem igazolhatja Biden utasítását, kormányzata kénytelen szembenézni azzal a nehéz kérdéssel, hogy miként lehet összeegyeztetni ezt a döntést az emberi jogok fontosságának folyamatos hangsúlyozásával, valamint azzal az állítással, hogy a szövetségesek támogatása az amerikai külpolitika központi törekvése. Ezek a nyilatkozatok – állítja a Washington Post – gyakran azért születtek, hogy ellentétbe állíthatók legyenek a Trump-kormányzattal, amely befeketítette az európai szövetségeseket, és olyan, önkény felé hajló kormányokkal alakított ki meghitt viszonyt, mint Egyiptom, Szaúd-Arábia, Magyarország, illetve Brazília.
Elkerülheti Európa az újabb menekülthullámot?
A tálibok győzelmi menetelése nyomán akkor most jönnek-e a menekültek? – teszi fel a kérdést a Frankfurter Rundschau, a dpa német hírügynökség helyzetelemzése alapján. Összevetési alapnak 2015-2016 kínálkozik, amikor nagyrészt a szíriai polgárháborús állapotok miatt több mint 1,1 millióan érkeztek csak Németországba. Kell-e készülni hasonló nagyságrendre?
Nos, Afganisztánban május elején, a nemzetközi erők fokozatos kivonásának a kezdetekor, a tálibok offenzívájának erősödésével párhuzamosan indult jelentős növekedésnek az országon belüli menekültek száma. Az emberek először lakóhelyükről a tartományi székhelyekre húzódtak be, de amint a harcok ezekre a városokra is kiterjedtek, sokan továbbmentek Kabulba. Az ENSZ adatai szerint augusztus elejéig 390 ezer afgán hagyta el otthonát a harcok miatt. A Menekültügyi Világszervezetnek arra nézve is vannak becslései, hogy augusztus elejétől mostanáig nagyjából hányan távozhattak az országból: eszerint hetente mintegy 30 ezren mehettek külföldre. Az viszont még nem világos, hogy a tálib hatalomátvétel következtében miként alakul a menekültek további mozgása. Egy vasárnapi ENSZ-jelentés arról szólt, hogy több, Kabulban tartózkodó menekült jelezte, vissza kíván térni az ország északi térségében található falujába.
Az Afganisztán körüli térségben nem túlzottan nagy a menekültek befogadása iránti hajlandóság. Tádzsikisztán, ahol az elmúlt hónapokban több mint ezer afgán katona keresett menedéket, mindenesetre tábort létesített a menekültek befogadására. Ezzel párhuzamosan azonban megerősítette határvédelmét is, miként ugyanezt tette Üzbegisztán.
Pakisztánban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának az adatai szerint már eddig is nagyjából 1,4 millió regisztrált afgán menekült tartózkodott. Az ország egyre jobban elzárkózik továbbiak fogadásától, a szó legszorosabb értelmében is: gyakorlatilag elkészült a két országot elválasztó szögesdrót-határkerítés. A pakisztáni belügyminiszter korábban azt mondta, hogy a határ afgán oldalán fognak menekülttáborokat létesíteni, tegnap azonban már arról beszélt, hogy jelenleg nem érzékelnek menekültnyomást.
Iránban évtizedek óta tömegesen élnek afgán menekültek, számuk több százezer, és szakértők szerint az illegálisan ott tartózkodók egyre többen lehetnek. Irán egyfelől a koronavírus-járvánnyal, másfelől a gazdasági válsággal küzd, ezért valószínűtlen, hogy a kormány sok új afgánt engedne be az országba. A nyomorúságos iráni állapotok miatt ugyanakkor sok afgán megpróbál átjutni a szomszédos Törökországba.
A német médiabeszámoló kitér arra: ha az Európai Unió el akarja kerülni az újabb hullámot, akkor megbeszéléseket kell folytatnia Iránnal és Pakisztánnal, hogy a menekültek ott találjanak maguknak perspektívát. Idézi Steffen Angenendt migrációkutatót, aki úgy véli, hogy e két ország részéről növekedni fog a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó igény. Látják ugyanis Törökország példáján, hogy az EU pénzt áldoz a szíriai menekültek ottani ellátására.
Törökország egyébként évek óta cél- és egyben tranzitország is afgán menekültek számára, ahol a 3,6 millió szíriai mellett mintegy félmillió afgán tartózkodhat jelenleg. Recep Tayyip Erdogan török elnök fogadkozik, hogy teljesen meg fogják akadályozni mind az újabb menekültek bejutását, mind az eddigiek Európa irányába történő távozását. A törökök falat építenek az iráni határon.
Júliusban 12 ezer menedékkérő érkezett Németországba az illetékes szövetségi kormányhivatal tájékoztatása szerint. Ez 19 százalékkal több, mint az előző hónapban. Közülük a legtöbben szíriaiak voltak, az Afganisztánból érkezettek száma nem érte el a 2400-at.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021.08.18., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János