Ellenzéki esélyek: szabad választás, egyenlőtlen feltételek
23/12/2020 07:24
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
A német sajtó egyenlőtlen, a Fidesznek kedvező választási feltételek mellett vizsgálja az ellenzéki együttműködés esélyeit. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Orbán arra játszik, hogy az egy tömbbe kényszerített ellenzék ideológiai ellentétek miatt esik darabokra a 2022-es választások előtt. Csodának nevezné a Politico, ha megállapodás születne a Brexit-tárgyalásokon. A december 31-ei határidő nagyon közel van, és többek közt a halászat kérdésében sem sikerült még megállapodni. Szükség esetén január elsején túlnyúló egyeztetésekre is fel kell készülni. Kárpáti János lapszemléje.
Érdekesnek ígérkezik a 2022-es magyarországi parlamenti választás a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítója, Stephan Löwenstein szerint, aki kommentárban foglalkozik azzal, hogy az ellenzéki pártok, amelyek az Orbán Viktor vezette Fidesz által alkotott szabályok szerint kénytelenek játszani, most összefogtak ellene.
A szerző emlékeztet arra, hogy a miniszterelnök az elmúlt tíz évben többször élt vissza azzal a hatalommal, amellyel a választók felruházták. Így például saját érdekeinek megfelelően szabta át a választási törvényt, amely jelentős mértékben kedvez a legerősebb pártnak. Így történhetett, hogy a Fidesz 2014-ben és 2018-ban a szavazatok alig ötven százalékával kétharmados mandátumtöbbséghez jutott. Idézi Löwenstein az EBESZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelőinek az értékelését, miszerint Orbán pártja szabad választásokon, de nem tisztességes feltételek mellett vált a legerősebb tényezővé.
Ahhoz, hogy ez megváltozhasson, az ellenzéknek meggyőző alternatívát kell kínálnia, ami eddig két alkalommal is kudarcba fulladt. A 2019-es önkormányzati választásokon ez sok helyen másként alakult: az ellenzéki megállapodások, amelyek a baloldaltól egészen jobbra nyúltak, néhány fájdalmas vereséget mértek a Fideszre, nem utolsó sorban Budapesten.
Hogy ezt Orbán mennyire komolyan veszi, azt jól mutatja, ahogyan legutóbb belenyúlt a szabályokba: a pártoknak, ahhoz, hogy listát állíthassanak, a 101 választókerületből immár legkevesebb 75-ben saját jelöltet kell állítaniuk – írja a frankfurti lap kommentátora.
Emögött az a számítás húzódik meg, hogy a Fidesz lehetetlenné akarja tenni a közös ellenzéki jelöltek állítását, és arra játszik, hogy az ellenzéki pártok közötti ideológiai ellentét lehetetlenné teszi a közös listát. E pártok azonban most éppen erre, a közös lista állítására készülnek – magyarázza a képletet a német olvasóknak a konzervatív szemléletű Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Nem valószínű, hogy a karácsonyfa alá odakerül a Brexit-megállapodás
„Néha történnek karácsonyi csodák” – ez a legderűlátóbb megállapítása a Politico című amerikai portál cikkének, amely a Brexit-tárgyalások siralmas állapotáról közöl pillanatfelvételt. Idézi Michel Barnier-t, az EU főtárgyalóját, aki szerint soha ilyen rossz nem volt még az esélye annak, hogy a karácsonyfa alá ajándékként odakerülhessen a megállapodás.
Az Egyesült Királyság, mint az köztudomású, idén január 31-én hivatalosan kilépett az Európai Unióból, de ennek a gyakorlati következményei még nem igazán érezhetők, mert ez év december 31-ig az úgynevezett átmeneti időszakban vagyunk, és ez azt jelenti, hogy egyelőre nem léptek hatályba az életet alaposan megváltoztató előírások sem az üzleti világban, sem a polgárok személyes helyzetében. Ezt az átmeneti időszakot azonban arra kellett volna kihasználni, hogy megállapodjanak az unió és a britek jövőbeli kapcsolatait érintő alapkérdésekben – így például abban, hogy szabadkereskedelmi viszonyra lépnek-e egymással, vagy pedig következik a vámokkal sújtott kereskedés világa.
Brüsszel és London alaposan kifutott az időből, és a Politico cikke alapján bizonyosan csak azt lehet tudni – de tényleg -, hogy vagy létrejön a megegyezés karácsonyig, vagy nem, és ha nem, akkor azt követően vagy folytatódik még az idén a próbálkozás, vagy nem, sőt, ha beköszönt az új esztendő, vagyis elvben már túllépik a határidőt, vagy adnak még akkor is valamennyi esélyt önmaguknak az egyezkedésre, vagy nem.
A portál beszámolója szerint Barnier továbbra is fennálló nézetkülönbségekről beszélt mind a halászati jogok kérdésében, mind pedig annak a dossziénak az ügyében, amely az egyenlő versenyfeltételekről szól.
Ha január 1-ig nem születik megállapodás, akkor az EU és az Egyesült Királyság üzleti viszonya az úgynevezett WTO-alapokra helyeződik át, vagyis a Kereskedelmi Világszervezet általánosan érvényes szabályai lépnek életbe, ami jelentős vámok kivetését és más exportkorlátozó rendszabályokat von maga után – olyan szabályok tehát, amelyeknél minden más, különmegállapodáson alapuló viszony csak kedvezőbb lehet, legyen bármennyire is korlátozott a különmegállapodás hatóköre. Emellett január elsejével hatályukat vesztik különböző jogi, szolgáltatási, illetve szállítási és közlekedési együttműködési keretek is az unió és az Egyesült Királyság között. Barnier szerint az EU-nak mindenesetre készen kell állnia szükség esetén január elsején túlnyúló egyeztetésekre is.
A Politico értesülése szerint a legfőbb vitapont továbbra is a halászat ügye. Az Európai Unió a múlt pénteken újabb ajánlatot tett, amit Barnier „most már tényleg a legvégső” javaslatnak mond: eszerint az EU megelégedne azzal, ha tagországainak halászhajói az Egyesült Királyság vizein az eddigihez képest 25 százalékkal kevesebb halat foghatnák ki. London előzőleg az uniós ráta 35 százalékos csökkentését javasolta, de abban ráadásul az EU által lehalászható fajták között nem szerepelt minden halfajta. Vita folyik azon is, hogy mekkora időtartam alatt lépjen életbe a rátacsökkentés.
Kárpáti János lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.
2020.12.22. 07.00
