Én félek, te még nem félsz, ő már nem is fog félni – Selmeci János jegyzete
10/09/2021 18:02
| Szerző: Selmeci János/Klubrádió
A magyar kormány nincs egyedül az európai kormányok között abban, hogy nem korlátozások, és különösen nem az oltottakat érintő korlátozó intézkedések bevezetésével képzeli el a járványkezelés jövőjét, ez pedig bizonyosan nem független attól, hogy mit akar a nép.
Napról-napra egyre többen hordanak maszkot a buszokon, metrókon és villamosokon, idősek és fiatalok is, persze bőven többségben vannak még azok, akik fedetlen arccal utaznak, meg is tehetik, a kormány egyelőre nem írt elő, és az illetékesek állítása szerint nem is szándékozik kötelező maszkviselést előírni.
Arról, hogy ez helyes-e így, és miképpen kell a járvány ellen védekezni, az elmúlt több mint másfél évben már mindenkinek volt ideje kialakítania a saját álláspontját, a következő hónapok érdekessége az lehet, hogy minden eddiginél jobban látszódhat ezen álláspontok különbözősége.
A magyar kormány nincs egyedül az európai kormányok között abban, hogy nem korlátozások, és különösen nem az oltottakat érintő korlátozó intézkedések bevezetésével képzeli el a járványkezelés jövőjét, ez pedig bizonyosan nem független attól, hogy mit akar a nép; a magyar választópolgárok többsége most egészen biztosan nem akar maszkban villamosozni, hiszen ha akarna, akkor ezt egyrészt látnánk, másrészt a kormány nyugodtan meghajolhatna a maszkok hiánya miatt aggódó szakértők akarata előtt. (Egyéb korlátozásokat egyébként ezek a szakértők sem nagyon követelnek, nem véletlenül.)
A többségi álláspont a halálozási adatok alakulása függvényében persze még változhat, de a relatív magas átoltottságból nem csak egy a korábbiaknál remélhetőleg jóval enyhébb járványhullám következik, hanem az is, hogy miközben az egyik oltott állampolgár maszkban utazik, nem jár emberek közé és bezáratná a kocsmákat, a másik oltott állampolgár kidobta a maszkot, koncertekre jár és ragaszkodik a szabadságához. Nekik pedig valahogy együtt kell élniük.
Ha a kormány tartja magát ahhoz, hogy nem lesznek szigorú korlátozások, akkor ez a véleménykülönbség már nem csak a Facebook kommentekben és magánbeszélgetésekben, hanem az utcán, a munkahelyen, a villamoson is egyre jobban látszani fog. Ami valakinek csak egy kis köhögés lesz, az más valakinek indok az otthonmaradásra, a maszkos ember nem érti majd, hogy egyesek miért ilyen óvatlanok, akik pedig nem értik majd, hogy mégis mitől rettegnek még azok, akik amúgy be vannak oltva.
Az egyik megoldás az, hogy besoroljuk egymást az alufóliasisakos vírustagadó és a rettegő karanténtálib kategóriákba, vagy meg lehet próbálni elfogadni a másik félelmét, vagy éppen azt, hogy ő nem fél, a járványhelyzet pedig nem különbözik az összes többi témától abban, hogy két ember hasonló információk birtokában, ebben a kérdésben is nyugodtan juthat egymástól nagyon eltérő következtetésekre.
Kíváncsian várom, hogy a magyar társadalom ezzel a helyzettel mihez kezd.
Selmeci János jegyzete a 2021. szeptember 10-i Esti gyorsban hangzott el.
