Európa megállíthatja a homofóbia hullámát, amelyet Orbán Viktor szabadított a kontinensre

A bírák, azzal, hogy eldöntik majd, sérti-e ez a törvény az uniós jogot – konkrétan az alapszerződés második cikkében felsorolt alapvető értékeket -, újradefiniálják az LMBTQ-jogok tartalmát. Ítélethirdetés azonban csak jövő nyáron várható – derül ki a cikkből.

Magyarország volt az első olyan EU-ország, ahol átvették az LMBTQ-embereket megbélyegző és megfélemlítő, 2013-ban megalkotott putyini jogi mintát - írják a szerzők, és felhívják a figyelmet arra, hogy időközben hasonló, névlegesen az iskolai melegpropaganda ellen irányuló, elnyomó jellegű törvényeket léptettek életbe számos EU-országban, így Litvániában, Bulgáriában, Olaszországban, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában, valamint a tagjelölt Grúziában is. Adataik szerint az elmúlt négy év során 67 százalékra emelkedett azoknak az LMBTQ-diákoknak az aránya, akik zaklatásnak voltak kitéve nemi orientációjuk miatt. Ez csaknem egynegyed arányú növekedés. A bírák döntése nem csak egyetlen törvényről fog ítéletet mondani, hiszen a csata akörül zajlik, hogy mi lesz a jövőben oktatható, kimondható, elfogadható az egész kontinensen – teszi hozzá a civil szervezet két képviselője.

A pedofil cselekmények elkövetőivel szembeni szigorúbb fellépésről szóló magyar jogalkotás undorító módon összekapcsolja az LMBTQ-embereket és a pedofilokat, és de facto tilalmazza a 18 év alattiak LMBTQ-ról való tájékoztatását a reklámokban, a médiában, az iskolában, a könyvesboltokban, de még szülők és gyermekeik egymás közötti párbeszéde során is – írják a véleménycikk szerzői. Beszámolnak olyan általános iskolás fiú megpróbáltatásairól, akit vertek az iskolában, amikor megtudták, hogy meleg, ezért más iskolába kellett átiratkoznia, de hazafelé menet akkor is megverték. A fiú többször kísérelt meg öngyilkosságot.

Az EUObserver vendégkommentátorai kiemelik, hogy az Európai Bíróság elnöke – érzékelvén a tét nagyságát – ezt az ügyet a testület mind a 27 bírójára kiszignálta, ami az ügyek csupán 0,12 század százaléka esetében fordul elő. Ha Orbán úgy dönt, hogy elmarasztaló ítélet esetén azt nem hajtja végre, akkor a jogsértés minden egyes napjára 1 millió euróra büntethetik Magyarországot. 

 

A Politico amerikai portál európai kiadása beszámol arról, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter élesen támadta Joe Biden elnököt, amiért hozzájárult, hogy Ukrajna orosz célpontok ellen is alkalmazhassa a nagy hatótávolságú amerikai fegyvereket. A Politico megjegyzi: egyelőre még nem látni, hogy miként áll majd az ukrajnai háborúhoz a megválasztott új elnök. Donald Trump kritikusan szólt a Kijevnek nyújtott amerikai katonai támogatásról, ám Volodimir Zelenszkij ukrán államfő azt reméli, hogy előnye származhat a „békét, erő révén” szemléletű trumpi politikából. Magyarország azonnali tűzszünetet követel hónapok óta, de Zelenszkij ezt elutasítja, és legutóbb értelmetlenségnek minősítette.

Az Európai Bizottság létrehozása, a bizottsági alelnökök és a biztosok személyének a jóváhagyása körüli vitahalmaz egyik újabb eleméről számol be az EurActiv brüsszeli hírportál. Eszerint a spanyol jobbközép Néppárt nem hajlandó elfogadni a madridi kormány szocialista párti jelöltjét, mert felelősnek tartja a közelmúltban bekövetkezett valenciai katasztrófáért. Teresa Ribera jelenleg a környezetváltozás ügyeiben illetékes spanyol miniszter. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke versenyügyi biztosnak, a tisztességes versenyügyi átmenetért felelős bizottsági alelnöknek szánja. Mivel azonban mostani miniszteri tisztségében az árvízmegelőzés is az ő hatáskörébe tartozik, az ellenzéki Néppárt a 220 ember halálát okozó, két héttel ezelőtti árvíz, az előállt helyzet kezelési módja miatt elfogadhatatlannak tartja Ribera személyét az európai bizottsági pozícióra. Azt követeli Pedro Sánchez miniszterelnöktől, hogy tegyen új személyi javaslatot.

A jobbközép Európai Néppárt és a balközép szociáldemokraták koalíciója évtizedek óta az alapját adja az Unió működésének, és a bizottsági pozíciók elosztását illetően még nem fordult elő, hogy ne tudtak volna megállapodásra jutni. Jelenleg – emlékeztet az EurActiv – függőben van a hat bizottsági alelnökjelölt, valamint Várhelyi Olivér magyar biztosjelölt európai parlamenti jóváhagyása. Az EP plénumának november 27-én szavaznia kellene az egész testületről, ha azt akarják, hogy december elsejével megalakulhasson az Európai Bizottság.