„Köszönjük
Reggeli gyors

Európát megtámadta Oroszország – miért nem vág vissza?

26/11/2024 07:16

| Szerző: Kárpáti János

Ezzel a címmel tekinti át terjedelmes írásában a Politico azokat a Kremlnek tulajdonított szabotázs- és terrorcselekményeket, amelyeket a nyugati országok érdemi válasz nélkül hagynak.

2024. november 26. Reggeli gyors - részlet, 2024.11.26. nemzetközi lapszemle Kárpáti Jánostól
06:11
00:00
A cikkben elsőként említett ilyen eset még júliusban történt: a DHL csomagküldő szolgálatnak a lipcsei repülőtéren található raktárában pokolgép robbant. Hasonló szerkezet lépett működésbe Nagy-Britanniában egy Birmingham közeli raktárban. A múlt héten két távközlési kábel szakadt el a Balti-tenger mélyén. Néhány nappal korábban a Jantar orosz kémhajót kísérte ki az ír parti vizekről a szigetország haditengerészete. Nyugati illetékesek szerint Moszkva áll lengyelországi, egyesült királyságbeli, csehországi, németországi, litvániai és lettországi gyújtogatások hátterében. Német és amerikai tisztségviselők azt állítják, hogy felgöngyölítettek egy olyan összeesküvést, amely Armin Pappergernek, a Rheinmetall német fegyvergyár vezérigazgatójának a meggyilkolására irányult.

Bár néhány kormányzat – különösen az északiak és a baltiak – próbálják nyomni a vészcsengőt, az EU és a NATO részéről csak felettébb szelíd kollektív válasz érkezik. „Túlságosan udvariasak vagyunk” – idézi az amerikai portál Mette Frederiksen dán miniszterelnököt. Megszólaltatja Daniel Bymant, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja elnevezésű, washingtoni székhelyű elemző műhely terrorizmussal és nem hagyományos hadviseléssel foglalkozó szakértőjét. Szerinte az európai passzivitás egyik oka, hogy attól tartanak, olyan konfliktusba rángatnák be őket, amire nincsenek felkészülve. „A legtöbb ország nem akar Oroszországgal nyíltan konfrontálódni, jobban, mint amennyire már eddig is megtette. Aggasztja őket az eszkalálódás, az adok-kapok, ami csak tovább rontaná a helyzetet” – mondja. Gabrielius Landsbergis, a távozóban levő litván külügyminiszter a „hibrid hadviselés” kifejezés használatát is túlságosan félénk megfogalmazásnak tartja, szerinte azt akkor mondják, ha nem akarnak tenni ellene semmit, mert ha ezt terrorizmusnak nevezzük, akkor már felmerül a cselekvés szükségessége.

A Kreml-féle hibrid hadviselés kifejlesztője Gerhard Mangott osztrák biztonsági szakértő szerint Valerij Geraszimov orosz tábornok a mostani vezérkari főnök volt. Ez – mondja - nem csupán dezinformációt és propagandát jelent, hanem átfogó eszköztárat, szabotázst, beszivárgást, nyugati pártok finanszírozását, a légtér harci gépekkel történő megsértését is jelenti. Litvániában alá akarják ásni azt a tervet, hogy a NATO keleti szárnyának megerősítése jegyében német dandárt telepítsenek. Darius Jauniškis, a litván titkosszolgálat vezetője szerint ennek érdekében például olyan álhíreket terjesztenek, hogy német katonák nőket erőszakoltak meg. A cikk idézi Roderich Kiesewetter német törvényhozót, a vezérkar korábbi tisztjét, aki úgy ítéli meg, hogy a Kreml lassan növeli a nyomást, és ezzel tesztelni kívánja, hol húzódik az a határ, ami már kiválthatja a NATO-szerződés 5. cikkében megfogalmazott kollektív védelmi intézkedéseket.

Szintén a Politicóban jelent meg nemrég egy nagy lélegzetű írás az európai munkaerőválságról, Zeljko Jovanovicnak, az Európai Roma Alapítvány elnökének a tollából. A cikk fő állítása, hogy a kontinens versenyképessége szempontjából nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni a roma népességben rejlő kapacitásokat. A szerző adatai szerint hatmillió emberről, Európa legnépesebb, legfiatalabb és legyorsabban növekvő számú kisebbségéről van szó. Bulgáriában és Romániában a roma közösség teljes mértékű bevonása akar négy százalékkal is emelhetné a GDP-t. Az írás jelentős része az oktatási hiányosságokra hívja fel a figyelmet

 

A berlini Tageszeitung, a taz aggódó cikket közölt a minap arról, hogy a Nürnbergben bebörtönzött, 29 éves Hanna S. ügyében magyar kiadatási kérelem érkezhet a német hatóságokhoz. A gyanú szerint a nő részt vett szélsőjobboldaliak – az úgynevezett „becsületnapi” náci rendezvény résztvevői - elleni budapesti támadásban tavaly februárban. Martin Schirdewan volt zöldpárti vezető, európai parlamenti képviselő, valamint Martina Renner Bundestag-képviselő meglátogatta Hanna S.-t a börtönben. Szerintük az emberölés kísérleteként megfogalmazott vád túlzó, és a pszichikai nyomás egészségügyi következményekkel is jár a fogvatartottra nézve. Schirdewan szerint nem lenne szabad kiadni Magyarországnak Hanna S.-t, mert ott „kimondhatatlan” fogva tartási körülmények uralkodnak, és politikai alapon ítélkező bíróság várna rá. Az eljárást a politikus szerint Münchenben, jogállami feltételek között kellene lefolytatni.

Ugyanebben az ügyben – amelynek az egyik, olasz vádlottja, Ilaria Salis csak úgy szabadulhatott a magyarországi börtönkörülmények közül, hogy európai parlamenti képviselővé választották – a németek már kiadták Magyarországnak Maja T.-t, aki úgynevezett „nem bináris”, vagyis önmagát egyértelműen egyik nemhez sem tartozó személyként azonosítja. Hozzátartozói szerint a börtönviszonyok csaknem kínzással érnek fel: hónapok óta elszigetelten őrzik, nem kap kielégítő orvosi ellátást, celláját, amelyet videókamerával is megfigyelnek, rendszeresen átkutatják, fekhelyén poloska és csótány is előfordul. Hogy mikor lesz a tárgyalása, egyelőre nyitott kérdés.

Reggeli gyors: nemzetközi lapszemle
2024.11.26., kedd 7.10
Riporter: Kárpáti János