Ezer termék árát is rögzítheti a kormány, ez nem oldja meg a problémát
10/11/2022 14:45
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Olyan még nem volt a történelemben, hogy az ársapkák megoldották volna a gazdaság helyzetét. Magyarország előtt három ijesztő példa áll: Argentína, ahol elszabaduló spirál van, Törökország a 100 százalék feletti inflációjával és az 1946-os pengőösszeomlás, ami után jött a forint. Balásy Zsolt elemző szerint az euró bevezetése segíthet majd azon, hogy a lakosság elfogadja, amikor a 480 forintos üzemanyagár rögzítése megszűnik, és hirtelen majd 800 forintot kellene fizetni a gázolaj literéért.
Egy éve ismerhetjük azt a kifejezést, hogy ársapka, akkor az üzemanyagokkal kezdődött, azóta bizonyos lisztféle, tej és cukor árát rögzítették egy korábbi áron, hogy a szédületesen magas magyar infláció ezeket a termékeket a lakosság még elérhető áron megvásárolhassa. Csütörtöktől a tojás és a krumpli árát is a szeptember 30-iki szinten rögzítette a kormány. Ez azonban a szakértő szerint egyáltalán nem segít a gazdaságon.
Egy ország gazdaságán az infláció elleni harcban még egyetlen ársapka sem segített a történelemben, mondta Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő elemzője a Reggeli gyorsban, aki szerint egy kormánynak egyedül politikailag segíthet egy ilyen intézkedés, mert a lakosság csak annyit lát, hogy a politika végre fellép az infláció ellen.
Csakhogy "meg kell nézni, hogy mely országokban van ársapka": Argentína, Törökország, amiknek a közös jellemzője a 100 százalék feletti infláció. Argentínában ezres nagyságrendben vezettek be ársapkákat a termékekre, és a világ legnagyobb inflációja van, de Balásy szerint már nem is kell argentin, török vagy éppen a pengő példáig menni, hanem már "Magyarországon is látjuk, hogy mi történik". Szerinte Magyarországon európai viszonylatban azért a legmagasabb az élelmiszerinfláció, mert bevezetik ezeket az ársapkákat.
Balásy elmesélt egy régi anekdotát, még a Szovjetunió idejéből, ahol Gorbacsovék elküldtek egy szakértőt Londonba, hogy nézze meg, mitől működik jobban a gazdaság. Az angolok elvitték a tőzsdére, megmutatták neki a gazdasági iskoláikat, de a pártfuncionáriust nem győzte meg, kijelentette, ez őt nem érdekli, inkább mutassák meg neki, hogy ki felelős a kenyér elosztásáért Londonban, mert sehol se látott egy sort sem, mire azt mondták neki, hogy senki. Azért nincs sor, mert senki nem felelős, és a decentralizált piac az, ami megoldja a kérdéseket, az áron keresztül biztosítja az információáramlást, az a szervező erő, és nem pedig egy pártember, aki megmondja, hogy mennyi legyen a tojás. Ettől működött Londonban és nem működött a pártállamban, hogy ne legyen sor, mondta Balásy.
"Ha ársapkák jönnek, akkor lefojtják ezt az információs mechanizmust" - hangsúlyozta. Balásy szerint ugyanakkor bár a kormányt lehet hibáztatni, de valójában a választó miatt csinálják, mert látják, hogy a választóknak ez tetszik. Csakhogy a választó nem látja, hogy a tojás mögött ott van egy gazdaság, és azt hiszi, a tojás az adott, csak a kereskedők akarják drágán adni.
Balásy szerint a gazdaság nagyon komplex, és patika mérlegen működik, amit az árak működtetnek. Tehát azt, hogy a tojás mögött ott legyen a tyúktulajdonos, aki eldönti, levágja-e a jószágot, vagy tojónak használja, aki a farmot fűti, hogy legyen, aki a csirketápot szállítja, azt az árak működtetik, mondott egy példát a szakember, aki hangúlyozta: hogy ezt a decentralizált rendszert rúgja szét az ársapka, és a bizalmat. A bizalom is fontos, hiszen mitől lódult meg a tojás ára, hogy lehet most 89 százalékkal több, mint egy éve? Lehet, hogy a kereskedők a többi árpaskás terméken keletkezett veszteséget a tojás árán foltozta be, vagy az is lehet, már féltek előre, hogy a tojás árát is rögzítik majd. Így ez előre rohant a tojás ár.
Mi lesz az ársapkák után, hogyan fogják kivezetni? - tette fel a kérdést Balásy, aki szerint egy éve 480 forintnál vezették be az üzemanyagokra, most a dízel 800 forint, ilyen arányoknál az ársapka "hogyan lesz elengedve?"
A bérek nem fognak visszaállni a régi értékre, mert azt nem engedné a lakosság. Esetleg a forint erősödik valamennyit, de azzal kapcsolatban pedig kétségei vannak, sorolta a lehetőségeket. Az euró bevezetése hozhat megoldást, mert másképpen nem lehet lenyomni a lakosság torkán: ha az infláció elszabadul, akkor ahogy a forintot is bevezették a pengő értékének hiperinflációjánál, úgy most ez az euró lehet, mondta. Ugyanakkor az euró bevezetése sem tűnik közelinek.
Balásy szerint a mostani magas infláció az elmúlt 10-30 év kormányzati terméke. Ugyanis például meg lehetett volna oldani, hogy ne legyen ekkora az orosz energiafüggőség. Lengyelország például nem függ ennyire az oroszoktól, így sokkal kevésbé éri ez az energia sokk. Tehát fel lehetett volna készülni, sok lábra állítani a gazdaságot.
De azt is felrótta, hogy a magyar lakosság azért sem tudott alkalmazkodni az energiaárakhoz, mert a rezsicsökkentés miatt nem érdekelte, hogy mennyit emelkedik a fűtés költsége. Ha azonban az embereket szigetelés használatára sarkalták volna, akkor kevésbé lesznek kitéve az energiaáremelkedésnek, és egy kicsit az infláció ellen is tettek volna.
"Ha a kormányok meg akarják oldani, hogy ne legyen baja a gazdaságnak, akkor a legjobb, ha békén hagyják" - mondta Balásy. Szerinte elméletileg akár még haszna is lehetne az ársapkának rövid távon, "de soha nem ebbe az irányba mennek a dolgok". Európában is vannak ársapkaszerű beavatkozások, de ott hagyják, hogy a piaci ár érvényesüljön és inkább a lakosság kap valamilyen támogatást.
Személyes problémaként említette, hogy a kedvenc reggelije bundáskenyér sajttal, és azt tervezte, ha ilyen ütemben drágul a kenyér, a tojás drágul és a sajt, "akkor ez lesz az én Guccim. Ezzel lovagolok be a felső tízezerbe, erre tessék, ezt a tervét is megölték".
Mi történik a gazdaságban? Törökországban és Argentínában Balásy szerint nem az történt, hogy az emberek kevesebbet kezdtek vásárolni, ami így letörte az inflációt, hanem egy elszabaduló spirál van. Amíg a bérek gyorsabban nőttek, mint az infláció, addig nem aggódott a lakosság, de az MNB szerint eljött az a pont, amikor a reálbérek elkezdtek csökkenni, mivel az infláció gyorsabban nő, mint a bérek. Ez majd visszafogja a fogyasztást, de egyben recessziós hatása is van.