„Vásároljon
Reggeli gyors

Főpolgármester-helyettes: ha az állami bevételek csökkennek, akkor sem adják el Parlamentet

12/11/2021 12:33

| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter

A Városháza értékesítése hogy áll? - kérdezték Kiss Ambrust főpolgármester-helyettest a Reggeli gyorsban. A válaszból kiderül, hogy sehogy, ezen túlmenően pedig az, hogy a kormány által elvont iparűzési adó éppen a 25 ezer fővárosi alkalmazott béremelését fedezte volna.

Nem adjuk el a Városházát, sosem volt ilyen tervünk, nem  is adhatnánk el a Városházát, jelentette ki a Reggeli gyorsban Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.

2021. november 12. Reggeli gyors (2021. november 12., péntek 06:00)
141:00
00:00
Műsorvezetők: Dési János, Panxnotded Miklós, Szénási Sándor, Para-Kovács Imre, Mérő Vera Szerkesztők: Bálint Judit, Korpás Krisztina, Selmeci János, Jávor Dénes Marcell, Herskovits Eszter

A teljes beszélgetés a lejátszóra kattintva 1:19:30-tól hallgatható meg. 

Tarlós István a napokban arról beszélt, hogy a Városháza esetleges eladásáról mindenkinek tudnia kellett, tehát Karácsony Gergelynek is, aki a múlt héten letagadta, hogy ez egyáltalán felmerült volna. Kiss szerint viszont egyértelmű, hogy nem adják el, hiszen a nemzeti vagyontörvény alapján a Városháza egy korlátozottan forgalomképes önkormányzati törzsvagyon, ebből következően csak az állam vagy más önkormányzat számára lenne eladható. "De sem az államnak, sem másnak nem kívánjuk eladni" - ismételte meg Kiss.

Szerinte a főváros szerpentines kommunikációja is egyértelmű, hiszen az eredeti állítás az volt, hogy "állítólag el akartuk adni a Városházát". Ezt cáfolták, hogy nem akarják eladni. "Nem volt ilyen szándék.

Az Vároháza-gate-et kirobbantó kormányzati propagandamédia azt sugallta továbbá, hogy a főváros megbízást adott egy magánszereplőnek, de erről semmilyen papírt sem tudtak bemutatni. A főváros ezért feljelentést tett, és amikor egy hangfelvétel nyilvánosságra került, a döntéselőkészítő iratot nyilvánosságra hozták. Ha azt valaki elolvasta akkor kiderül, hogy maga a vagyonkezelő vezetője sem javasolta az értékesítést, hanem korrekt módon letett opciókat, amelyek közül nyilván azt mondta, hogy az eladás nem lehetséges.

 
Városháza, Budapest
 

Az egy probléma volt, hogy ennek ellenére a hangfelvétel alapján a vagyonkezelő vezetője úgy beszélt erről, mintha az eladás egy reális dolog lehetne. Bár ő is elmondta, hogy a főpolgármesteri kabinet nem támogatja ezt, de ennek ellenére felvetette ezt a dolgot. Ez egy erős probléma" - fogalmazott Kiss. Éppen ezért szólította fel a vagyonkezelő vezetőjét Karácsony Gergely főpolgármester, hogy magyarázza meg a helyzetet.

Kiss Ambrus úgy tudja, hogy ezt a magyarázatot, levelet Karácsony már megkapta, és hogy ez alapján dönteni fog hamarosan. Bármilyen döntést is hoz, azt ígérte, hogy az a nyilvánosság előtt fog megtörténni. 

Pénteken délelőtt kiderült, hogy a főpolgármester írásbeli figyelmeztetésben részesítette Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ vezérigazgatóját: „a vezérigazgató súlyosan hibázott ugyanakkor abban, hogy az ingatlanpiaci befektető képviselői számára egyáltalán ismertette a korábbi döntéselőkészítő tanulmányának a Városháza értékesítésének lehetséges hosszú távú, 2030 utáni időre szóló alternatíváit is bemutató részét, mivel ezeket az alternatívákat a Főpolgármesteri Kabinet korábban éppen az ő javaslatára már elvetette, egyértelművé téve, hogy nincsen szándéka a Városháza ingatlanának értékesítésére.”

Arra határozott nemmel válaszolt Kiss Ambrus, hogy ha jövőre is elvonják az iparűzési adót, akkor rákényszerülhetnek-e a Városháza épületének az eladására. Szerinte ha a magyar állam bevételei csökkennek, akkor sem merült fel a Parlamentnek az eladása. "A Városháza a város otthona, ott működik 120 éve a Fővárosi Önkormányzat, ebben is fog működni".

Szerinte az egy valódi probléma, hogy az iparűzési adó kapcsán a kormány újabb elvonást hajt végre az egész önkormányzati rendszeren. "A mi kontónkra lemond a kormány egy bevételről, és ezt nem kompenzálja semmivel" - mondta. A főváros esetében például 20 milliárd forintról mondanak le, és a kerületek esetében is hasonló nagyságrendű az összeg. De akkor hogyan gazdálkodik kevesebb pénzből Budapest? Szemeteseket már nem tudnak többet leszerelni, és a közvilágítás sem tud kevesebb fényerővel működni.

Kiss szerint a kormányzati elvonás "sajnos valójában a jövő évi béremelés jelentős részének a fedezete", ami náluk 25 ezer dolgozót érint. Most a fővárosnak le kell ülnie a szakszervezetekkel, és meg kell nézniük minden opciót, legalább áprilisig, amikor a reményeik szerint majd egy olyan kormány kerül hatalomra, "ami nem büntet, nem elvon, hanem segíti az önkormányzatokat". A cél, hogy legalább addig valahogy eljussanak, hogy minden vállalásunkat teljesíteni tudják, mondta.

Kiss és a főváros nem számol B verzióval. "Láthatóan a kormány eldöntötte, hogy nem akar együttműködni az önkormányzatokkal. Adminisztratív eszközökkel hekkeli meg a 2019-es választásokat, ha kell, akkor jogköröket vesz el, ha kell, akkor az adóbevételeket csökkenti, ezáltal lehetetlenné teszi a működésüket". Szerinte ilyen helyzetben ez egy ki-ki-játék és nem B verzióval kell nekiindulni.

Hogyan tudna az önkormányzat még gazdaságosabban működni? Például ha eladnák az ingatlant? Kiss szerint összehasonlíthatatlan a két összeg. "A ház éves üzemeltetése töredéke annak az összegnek, amiről beszélünk. Nincsen olyan opció, hogy kisebb helyre költözzünk. Igen, nagy az épület, de ez egy adottság. A Parlament is egy nagy épület, a Karmalita meg még drágább, hogy felújították. Nem akarunk innen elköltözni, ez az opció nem lehetséges" - mondta. Mint mondta, a racionális gazdálkodást eddig is szem előtt tartották, ebben az évben például az öt nagy közművet összevonták, és egy hatékonyabb működési modellre álltak át, csak az idén két céget is megszűntettek, az is racionális lépés volt. Ugyanakkor Kiss hangsúlyozta, hogy vannak olyan elemek, mint a közvilágítás is, amit ki kell fizetni, mert nem lehet és nem is kell alacsonyabb hatékonysággal működtetni. "Ezek olyan eszközök, amiknek a kiadási oldalát muszáj megteremteni".