Független hangot nem! - Külföldi lapszemle

A Bloomberg beszámol arról, hogy tegnap élőláncot alkottak a Magyar Tudományos Akadémia épülete körül, védelmezve a kutatás kétszáz éve létező centrumát a minden független hangot elhallgattatni kívánó támadások ellen. Orbán Viktor, aki az európai újjáéledő nacionalista mozgalmak igazodási pontja, fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy tavalyi, sorrendben harmadik választási győzelme után kioltsa az illiberális látomásaival szembeni ellenkezést – fogalmaz az amerikai hírügynökség, amelynek a beszámolója emlékeztet arra is, hogy decemberben a CEU volt kénytelen bejelenteni a Budapestről való távozását. A Bloomberg felhívja a figyelmet arra is, hogy a Freedom House elnevezésű, amerikai székhelyű elemző műhely idén a szabad kategóriából a részben szabad országok csoportjába sorolta át Magyarországot, ami más uniós tagországgal eddig még soha nem fordult elő.

Trump is sorosozik, migránsozik

Donald Trump amerikai elnök tegnap azt követelte, hogy mondjon le mandátumáról Ilhan Omar minnesotai demokrata párti képviselő – a washingtoni kongresszusba tavaly novemberben beválasztott két muszlim vallású nő egyike –, mert olyan, mind a republikánus, mind a demokrata párti törvényhozók által antiszemitának tekintett kijelentést tett, miszerint az Egyesült Államok Izraelnek kedvező politikáját egy Izrael-párti lobbicsoport fizeti. Ilhan Omar bocsánatot kért önmaga által is szerencsétlennek minősített szavaiért. A minderről beszámoló New York Times viszont emlékeztet arra, hogy a képviselőnő lemondását követelő Trumpnak is számos alkalommal volt antiszemitaként értelmezhető megnyilvánulása. 2015-ben például a Republikánus Zsidó Koalíció hallgatósága előtt azt mondta: „maguk nem fognak engem támogatni, mert nem fogadom el a pénzüket. Maguk ellenőrizni akarják a politikusaikat, rendben van”.

A 2016-os elnökválasztási kampányban Trump utolsó tévéreklámján feltűnt Soros György, Janet Yellen, akkori jegybankelnök, valamint Lloyd Blankfein, a Goldman Sachs akkori elnöke – mindhárman zsidók – és közben Trump vészjósló figyelmeztetése volt hallható a globális különérdekek veszélyeiről. Elnökként Trump visszhangozta azt az antiszemita kacsát, hogy Soros fizeti az Egyesült Államokba tartó közép-amerikai migránskaravánokat. Amikor pedig a Virginia állambeli Charlottesville-ben halálos erőszakcselekmény történt a fehér felsőbbrendűséget hirdetők felvonulásán, amelynek rasszista résztvevői azt harsogták, hogy „a zsidók nem fognak minket kiszorítani”, akkor Trump úgy ítélte el az erőszakot, hogy azt mondta, mindkét oldalon voltak jó szándékú emberek.

Bajban vannak a francia szocialisták

A Politico című amerikai portál európai kiadása arról közöl igen terjedelmes áttekintést, hogy a francia pártok közül a hagyományosan legnagyobb két szereplő, a konzervatív jobbközép irányzatú republikánus tömörülés, valamint a balközép szocialista párt súlyos veszteségeknek és eljelentéktelenedésnek nézhet elébe a májusi európai parlamenti választásokon. Mindkét párt bajainak fő okozója Emmanuel Macron köztársasági elnök centrista pártja, amely az előző, 2014-es EP-választások idején még nem létezett, de Marine Le Pen euroszkeptikus mozgalma – amelyet Nemzeti Frontról átkereszteltek Nemzeti Gyűlésre - szintén növelheti mandátumainak a számát. A helyzet a francia szocialistáknál a súlyosabb: a pártot az öt százalékos bekerülési küszöb táján mérik a közvélemény-kutatók, vagyis most egyáltalán nem biztos, hogy a nagy hagyományú politikai mozgalom – Francois Mitterrand és Jacques Delors pártja - akár csak egyetlen egy képviselőt küldhet majd a brüsszeli és strasbourgi kettős székhelyű Európai Parlamentbe. De a szocialistákénál csak egy fokkal jobb a republikánusok helyzete – írja a Politico. A portál saját mérései szerint ugyanakkor a következő összetételű Európai Parlamentben – bár az a mostaninál széttöredezettebb lesz a pártmegoszlás szempontjából – továbbra is a jobbközép néppártiak számíthatnak a legnagyobb létszámú frakcióra, a szocialisták-szociáldemokraták pedig bízhatnak a második helyben.

Lassan lemond az atomfegyverekről a NATO

Végül röviden megemlítem, hogy a Süddeutsche Zeitung című müncheni lap – a ma Brüsszelben kezdődő NATO védelmi miniszteri tanácskozás apropóján – interjút készített Rose Gottemoellerrel, az atlanti szövetség amerikai főtitkár-helyettesével, aki azt mondja: a szövetség nem kíván új atomrakétákat telepíteni Európában, pusztán azért, mert az oroszok nem tartják be a közepes hatótávolságú eszközök tilalmáról szóló, Moszkva és Washington között még 1987-ben született megállapodást. A politikusnő lát esélyt a megállapodás megmentésére, más atomhatalmak bevonása mellet.

Kárpáti János lapszemléjét a fenti "lejátszás" gombra kattintva hallgathatja meg. Címlapfotó: MTI, Koszticsák Szilárd.