Düh és remény: a politikai ellenállás útjai – Gábor György, Molnár Áron és Perintfalvi Rita beszélgetése

Egyéni ellenállás

A beszélgetés első blokkjában a résztvevők saját személyes élményeiket mesélték el arról, hogyan váltak maguk is ellenállóvá, és ez hogyan, miben nyilvánult meg.

Molnár Áron szabadkai születésű, így a migráns jelzővel korán találkozott, de meghatározó iskolai élményét is elmesélte. Szülei tanácsára azt mondta egy tanárának, aki fegyelmezés címén ütötte a diákokat: "Engem nem lehet megütni". Ezt a magatartást osztálytársai is követték, mígnem a tanár leszokott a "koki" osztogatásáról. Hozzátette, nagyon igazságtalannak tartja azt, hogy a migráns, mint kifejezés, pejoratív jelentést kapott.

Perintfalvi Rita katolikus teológus már kisgyermekként sem bírta elviselni, ha másokat bántottak. Mindig azok mellé állt, akik gyengébbek voltak. Egy nagyon személyes traumatikus élményét is elmesélte, ami Ausztriában érte, miközben a doktorijára készült. Nem volt elég, hogy a hazai egyházi közeg szemében a felvilágosult, feminista gondolatai miatt mindig is szálka volt, külföldi munkája során viszont még egy olyan spirituális-érzelmi bántalmazóba is belefutott, akiről a könyvében írt később. S ez a személy éppen a főnöke volt. Nem engedett neki, és ezen az úton tanulta meg, hogy "nincsen kollaborálás a gonosszal!"

Gábor György vallásfilozófus személyes bántalmazással szerencsére nem találkozott, szerinte az ellenállók rendelkeznek egy olyan képességgel, amellyel sok mindent megkérdőjeleznek a világban. Úgy véli, ez az igazi prófétai gondolkodás alapja – a kritikus gondolkodás képessége a jövőbelátás helyett.

Közösségi ellenállás

Gábor György határozottan állítja, Magyarországon diktatúra van, nem demokrácia. Ahogy a demokráciák is változnak, a diktatúrák sem öltenek ugyanolyan formát. A jelenlegi a társadalom egzisztenciális félelmeire épít. Pedig a hatalomnak kellene félnie néptől, és nem fordítva.

Perintfalvi Rita is úgy látja, "kiépült a félelem kultúrája". A jelenlegi kormány politikája bántalmazó politika. Az az ereje, hogy Magyarország nagy része Stockholm-szindrómás, vagyis észre sem veszi, hogy szerelmes a bántalmazójába. Ebből kell kigyógyítani a társadalmat.

Molnár Áron szerint nem szabad másokra várni, menni kell előre. Másokra várva nem jut az ember tovább. Akkor csak a csönd és a félelem marad. Ez pedig a rezsim legfontosabb fegyvere. Ezért nem szabad csöndben maradni.

Mindhárman egyetértettek abban, hogy a magyar kormány a saját háborúját elsősorban nyelvi háborúval vívja, aminek ellenszere csak a nagyon jól felépített kommunikáció lehet. Egyszerű és érthető, Perintfalvi szerint akár "populáris, de nem populista" üzenetekkel lehet jól megszólítani az embereket. És meg kell találni az új "mítoszt" is – mondta Áron – ami mögé felsorakoznak az emberek.

Az ellenállás mint felelősség

Nagyon fontosnak tartja Gábor György, hogy milyen mintákat adunk át, hagyunk hátra magunk után. Ismét kiemelte a kritikus gondolkodás felelősségét, a tájékozottságot, az ehhez szükséges idegen nyelvek oktatását és magát az oktatást általánosságban.

"Nagy felelősséggel jár véleményformálónak lenni" – mondta Perintfalvi, hozzátéve, hogy bárki képes lehet megtörni egy rossz normát, például a félelem normáját, és cselekedhet bátran. Ha egy valaki ezt megteszi – a szociálpszichológia igazolja – rögtön csatlakozni fognak hozzá mások is. Mert egyetlen ember elég ahhoz, hogy bedöntse a dominót és a többiek követni fogják. Az ő cselekvési mintája, azaz bátorsága másokra is hatással van, mozgósító ereje lehet, ha pedig ez bekövetkezik, erőteret hoz létre.

Molnár Áron két dolgot emelt ki, amely neki az aktivizmusban erőt adott. Ezek a düh és a remény. A saját dühén sokat dolgozott pszichológusokkal, és más szakemberektől is rengeteget tanult, így összehangolt munkával végül sikert tudott elérni. Célja aktív cselekvésre bírni azokat, akik elégedetlenek a jelen helyzettel. Ennek számos formája lehet. Részvétel bármilyen aktivizmusban, akár terepen, akár online. Megemlítette a független média, a hírportálok és civil szervezetek anyagi támogatásának fontosságát is. Ez is az ellenállás része.