Galina – Szénási Sándor jegyete
12/04/2023 18:04
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
"Nem kell szívózni velük, nem kell kollektíve megítélni őket, nem kell rettegni tőlük, és nem kell démonizálni őket, mert minden gyűlölködő pillantás, rossz mozdulat, elsietett, félelem-szülte törvény ránk hull vissza, és a Putyin-hívőket igazolja."
Galina 65 éves, Lettországban él, orosz, és most teszi le az államnyelv-vizsgát. Ha ez nem sikerül, kiutasítják az országból.
Galina 1987-ben ment férjhez egy lett férfihoz, akkor lemondott az orosz állampolgárságról, majd hét év múlva újra felvette, mert azzal 55 évesen is jár a nyugdíj, ő pedig tudta, hogy szívbetegségével nem lesz képes sokáig dolgozni. Most száz euró nyugdíjat kap Moszkvától és kétszázat Lettországtól.
Tavaly a parlament úgy döntött, hogy az orosz állampolgároknak és az állampolgárság nélkülieknek le kell vizsgázniuk a lett nyelvből, és ha elbuknak, ki kell őket utasítani. Galina azt mondja a Lett Rádió riporterének, hogy a férje meghalt, minden ismerőse lettországi, Oroszországban senki sem várja.
Most idegeskedik a vizsga miatt.
Egy bakugrással odébb, Észtországban a belbiztonsági szolgálat, magyarul a belső elhárítás vezetője arról nyilatkozik, hogy teljesen fölösleges az országban élő oroszokat Putyin ötödik hadoszlopának tekinteni. Nem élnek egy tömbben, az integráció különféle szintjein állnak, eltérő érdekeik és hátterük van, és rájuk is érvényes a társadalmi csoportok aktív-passzív viszonyulásait leíró 20 – 60 – 20-as modell. Azaz, mondja Arnold Sinisalu, ha a lettországi oroszok húsz százaléka kritikus az állammal szemben, akkor 10 százalékról gondolhatjuk, hogy az utcára vonulna tüntetni, vagy randalírozni, míg tíz százalék csak passzívan támogatná őket. Ez teljességgel kezelhető. Hatvan százalék teljesen passzív, bár persze a fejébe senkinek sem lehet belelátni, a maradék húsz százalék pedig tökéletesen integráltnak, és elszánt hazafinak tekinthető.
A belső elhárítás főnöke még azt is elmondta, hogy miközben az oroszok több országban is életben tartanak úgynevezett honfitársi koordinációs bizottságokat, az észtországi szövetség, amely harminc évig működött aktívan, jórészt az orosz követségen ülésezve, április negyedikén feloszlott, súlyos belső megosztottság következtében.
Nem kell szívózni velük, nem kell kollektíve megítélni őket, nem kell rettegni tőlük, és nem kell démonizálni őket, mert minden gyűlölködő pillantás, rossz mozdulat, elsietett, félelem-szülte törvény ránk hull vissza, és a Putyin-hívőket igazolja: gyakorlatilag ezt mondta az észt titokszolga, akinek – innen, messziről, úgy tűnik – tökéletesen igaza van. Lettországba is meg kéne őt hívni, hogy beszéljen a tapasztalatairól, és lett kollegájával együtt nyugtassák meg a 65 éves, szívbeteg Galinát, hogy a vizsgaügy csak tréfa volt, huszonhat éves pénztárosi munkájával elég nyelvtudást szedett össze ahhoz, hogy megélhetést mímelve, havi háromszáz euróját utolsó éveiben békében elverhesse.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2021. április 12-i adásában hangzott el.
