Gazdasági eszközökkel a független sajtó ellen
11/05/2021 08:00
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
A 2010-es kormányváltás óta hozott jogszabályokról és az Orbán-kormány médiapolitikájáról írt véleménycikket Arató András, amelyet több európai lap is közölt. A Klubrádió elnöke szerint gazdasági eszközökkel gyengítették a független sajtót, és lassan, lépésről lépésre számolták fel a média függetlenségét.
Egy sor európai lap – a bukaresti Romania Libera, a varsó Gazeta Wyborcza, a torinói La Stampa és a koppenhágai Berlingske – közli a Klubrádió elnökének a véleménycikkét a magát illiberálisként meghatározó Orbán-kormány médiapolitikájáról, a független hangok elnémításának a gyakorlatáról. Ebben Arató András részletesen leírja a már 2010-ben a közmédia elfoglalásával megkezdődött folyamatot, amely az idei Valentin-napon a Klubrádió frekvenciájának az elvételéhez vezetett. Megállapítja: a jogszabályokat tudatosan homályosan fogalmazták meg, hogy a hatóságnak széles mérlegelési jogköre legyen. A bíróságok az elmúlt évtized során fokozatosan a kormányfő politikai befolyása alá kerültek, és most összefogtak a Klubrádió ellen. Arató hangsúlyozza, hogy nem újságírók letartóztatásával vagy a lapok cenzúrázásával rontottak neki frontálisan a médiaszabadságnak, hanem okos stratégiával, gazdasági eszközökkel gyengítették a független sajtót, és lassan, lépésről lépésre számolták fel a média függetlenségét.
Hogyan lehetséges ez egy európai uniós tagországban, ahol az alapvető jogok chartája előírja a média szabadságát és pluralizmusát? – teszi fel a kérdést. A Klubrádió elnöke szerint az EU figyelmen kívül hagyja, hogy egyik tagországában a kormány mellőzi a demokratikus értékeket, és populista-nacionalista féldiktatúrává alakítja át az országot, miközben pénzt gyűjt be az európai adófizetőktől, és abból a barátait gazdagítja. Szabadságharcot hirdetett Brüsszel ellen, holott Magyarországon a legmagasabb az egy főre jutó EU-forrás. Az fizeti demagóg harcát, akit ellenségeként megjelölt.
Az EU nem oldhatja meg Magyarország összes gondját, de az nem tisztességes, ha tétlenül nézi, ahogy Orbán felszámolja a még működő, maroknyi független médiaintézményt – szögezi le Arató András.
A rádióelnök kitér arra: helytelen lenne azt feltételezni, hogy a magyar lakosság többsége támogatja a szabadság felszámolását. Ennek alátámasztására megemlíti, hogy miután elvették a frekvenciát, a hallgatók követték a rádiót az interneten is. Olyanok tömegeitől is érkezik támogatás, főként idősektől, akiknek szűkösek az anyagi lehetőségei, de akiknek ez a legfontosabb kapcsolata a külvilággal. A támogatók az elmúlt tíz évben 5 millió euróval járultak hozzá a Klubrádió életben tartásához.
Ki csatlakozzon?
Más téma. A bécsi Der Standard az APA osztrák hírügynökség jelentése alapján azt írja: Ausztriában bírálják azt a felvetést, hogy az EU esetleg csak Albániával kezdene csatlakozási tárgyalásokat, vagyis Észak-Macedónia ebből kimaradna. Várhelyi Olivér bővítési EU-biztos elgondolása Bécsben nem arat sikert – állapítja meg a Der Standard. Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter teljesen elhamarkodottnak, sőt abszurdnak nevezte Várhelyi javaslatát, hogy éppen a mintadiák Észak-Macedóniát tolják félre. Emlékeztetett arra, hogy az ország a görög kifogások miatt még a nevét is megváltoztatta, és hatalmas reformokba vágott bele. Várhelyi azzal érvel, hogy jelenleg Bulgária és Észak-Macedónia között vannak olyan történelmi-kulturális vonatkozású viták, amelyeket mindeddig nem sikerült feloldani, és szerinte ez indokolhatja azt az eshetőséget, hogy ne együttesen kezeljék Albánia és Észak-Macedónia ügyét.
Több NATO-katonára lenne szükség
A Washington Post részletesen beszámol arról, hogy a román államfő azt mondta Joe Biden amerikai elnöknek, több NATO-katonára lenne szükség a szövetség keleti szárnyán. Klaus Iohannis erről a kilenc keleti NATO-tagország – köztük Magyarország – vezetőjének a videókonferenciáján beszélt, amelybe bekapcsolódott Biden, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is. A megbeszélés alatt Bukarestben tartózkodott Andrzej Duda lengyel elnök, és ő, valamint vendéglátója együttesen volt az online házigazdája az eszmecserének. Utána Iohannis és Duda közös sajtóértekezletet tartott, és mindketten méltatták Amerika nemzetközi szerepvállalását. Duda egyenesen a világbéke legnagyobb garantálójának nevezte az Egyesült Államokat.
A Iohannis által mondottakból azt emeli ki a Washington Post, hogy megnövekedett az oroszok aktivitása a térségben, ezért a NATO-nak tovább kell erősítenie elrettentő és védelmi képességeit „a Balti-tengertől a Fekete-tengerig”. A román elnök szükségesnek tartja, hogy növeljék országában az amerikai katonai jelenlétet.
Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője közölte: a megbeszélésen Biden aláhúzta az atlanti szövetség újjáépítésének a szükségességét, és kifejezte együttműködési szándékát a kilenc érintett tagországgal egy sor kérdésben, így a globális egészségügyi biztonság, az éghajlatváltozás és az energiabiztonság ügyében.
A videókonferencia egyéb témái közt – derül ki az amerikai sajtóbeszámolóból – szóba került Afganisztán. Miloš Zeman cseh államfő élesen bírálta a kivonulásról hozott NATO-döntést. Hangot adott azon aggodalmának, hogy a közép-ázsiai ország ismét a terrorizmus központja lesz.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021.05.11., kedd 6:00
Riporter: Kárpáti János