GKI-vezér: A pedagógus-béremelés 2025-ben jól jön Orbánnak a választásokon
27/10/2022 15:25
Az EU árgus szemekkel figyeli, mire költik az uniós pénzeket, és Molnár László, a gazdaságkutató vezetője szerint a saját kiadásainak csökkentésére nem költhet az állam. Viszont a költségvetésből ki tudná gazdálkodni. A kormány által ígért béremelés nagyobb része a távoli ködbe vész. Miért bérmunkásokért érkező cégeket támogatnak Orbánék?
Molnár László, a GKI vezérigazgatója szerint a pedagógusok béremelése a magyar központi költségvetésben kigazdákodható lenne, ugyanakkor a számításaik szerint még a kormány által 2025-re felvázolt béremelési terv sem lesz elég ahhoz, hogy a tanárok fizetése a diplomás minimálbér 80 százalékát elérje.
Molnár László a Reggeli gyorsban azt mondta, hogy Gazdasági Kutatóintézet számításai szerint 2025-ben a kormány által beharangozott több lépcsős, 25 százalékos béremeléssel a tanítók még mindig csak a diplomás minimálbér 58 százalékát érik majd el, a tanároknak pedig a 74-76 százalékára emelkedne a bére.
Már amennyiben igaz, amit Gulyás Gergely miniszter jelentett be két hete, amiről Molnár László azt mondta, hogy szerinte a javaslat "farnehéz". Ez azt jelenti, hogy az első időszakban emelnek majd egy kicsit, és a többi a távoli ködbe vész. Szerinte ebben választási megfontolások is lehetnek, hiszen a 2025-ben éppen egy választás előtt leszünk, amihez majd jól néz ki, hogy előtte megemelték a pedagógusok bérét.
Molnár azon gondolkodott, hogy miért rögzítik, hogy a pedagógusok bére csak a minimálbéres diplomásoknak 80 százalékát érheti el. Egyrészt szerinte emiatt sok pályakezdő inkább elmegy a versenyszférába, másrészt szerinte a pedagógusok bérét nem "amerikai milliárdosok szintjére" kellene emelni, hanem annyira, hogy normálisan meg lehessen abból élni, és esetleg egy albérletet is ki lehessen fizetni belőle.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormány az EU-tól várja a pedagógusok béremeléséhez a forrásokat, Molnár kijelentette, hogy ez nincs így, és az EU "árgus szemekkel figyeli", hogy az állam a saját kiadási oldalát ne az EU-s források terhére csökkentse, hanem "vigye tovább az állami funkciókat". Erre már csak azért is szükség van, mert minél fejlettebb az ország, és minél jobban közelít az EU-s átlag felé, egyre kevesebb EU-s pénzt fog kapni a felzárkózásra.
A béremelés kérdése politikai kérdés, mondta Molnár, aki szerint ha az állam úgy dönt, hogy egy mobilszolgálatót vesz, vagy olyan vasúti beruházást tervez, ami ezer év alatt sem térül meg, az pénzszórás, és nincs belőle többletbevétele.
Ezzel szemben az oktatás olyan "közjószág", amire a szocializmus alatt úgy tekintettek, mint egy szükséges dologra, és bár csak annyi pénzt adtak rá, hogy működjön a rendszer és ne morogjanak a tanárok, közben az iparra és a reálgazdaságra fókuszáltak. "Úgy tűnik, a kormány nem tudott ettől elszakadni" - jegyezte meg. A világban a szolgáltatás és a magas hozzáadott értékű termelés fejlődik, Kína is erre állt rá, mondta Molnár. A magyar kormány viszont olyan multinacionális cégeket költöztet az országba, amelyeknek semmi másra sincs szükségük, csak egyszerű betanított munkára és a logisztikára, hogy az áru elérhető közelségben legyen a nagy felvevő piacokhoz: És ehhez irdatlan támogatást nyújt, tette hozzá.
Jelenleg 180 ezer pedagógus van a 4,7 millió foglalkoztatotthoz képest, akikből az állami szektorban foglalkoztatottak száma 680 ezer, mondta Molnár, ezért nem reménytelen a megfelelő béremelésük.