Győrffy az akkumulátorgyártásról: Magyarország a példa rá, hogyan nem szabad csinálni
5/10/2023 14:29
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
A kétnapos budapesti akkumulátoripari világkonferencián két megszólalót kérdeztünk meg. Boy Lüthje, a Dél-kínai Műszaki Egyetem (SCUT) professzora szerint az akkumulátorgyártásban Kína megkerülhetetlen tényező, Győrffy Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára úgy véli, az államnak az adófizetői pénzeket a hagyományos állami feladatokra (oktatás-, egészségügy és szociális ellátás) kellene fordítania, nem egy előkészítetlen technológia bevezetésére.
Kétnapos akkumulátoripari világkonferenciát tartanak Budapesten, amelyen a résztvevő országok szakemberei mellett a kormányzat illetékesei is részt vesznek. Az IndustriAll érdekképviseleti szövetség rendezésében 30 ország képviselői gyűltek össze Budapesten, hogy megvitassák a hazai akkumulátor-ipar körülményeit, a tervezett beruházásokat, illetve ezen belül is a munkavállalók helyzetét. A rendezvény hazai partnere a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ).
Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, a megnyitón felszólalt Fábián Gergely is. Az iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár azt mondta, az energiatárolás kulcsszerepet játszik a szén-dioxid-semleges, azaz zöldgazdaságra áttérésben és éles a verseny ebben az iparágban. Hozzátette, az akkumulátor csak egyike az energiatárolási módszereknek, de ezt tartja a kormány a leghatékonyabbnak. Kitért arra is, hogy túlzónak tartja az 500 ezer vendégmunkás érkezését, bár nem tagadta, valóban kívánnak külföldi munkaerőt alkalmazni akkugyárakban.
"Kína nem ellenség"
Az ezt követő panelbeszélgetés során mások mellett megszólalt Dr. Boy Lüthje, a Dél-kínai Műszaki Egyetem (SCUT) professzora is, aki szerint "Kína nem ellenség", bár ideológiájuk lehet más, vállalataik – állítása szerint – nagyon is kapitalista módon működnek. Felvázolta az akkumulátorgyártás termelési láncolatát is.
A szünetben megkerestük a professzort, aki azt mondta, szerinte Magyarország "nagyon barátságos" hely Kínával szemben. Azzal kapcsolatban, hogy mennyire lehet Magyarország felkészülve ennyi akkumulátorgyár létesítésére, azt mondta, az egész gyártási technológia új, alapjait Kínában fejlesztették, de új folyamatokról van szó. A kínai vállalatok is szembesülnek azzal, hogy bár az autók üzemeltetéséhez szükséges nagyobb akkumulátorok gyártását sikerült megvalósítani, de a probléma, hogy a gyárakban maximálisan hatékony tűz- és munkavédelmi protokollokat még nem sikerült kidolgozni. Ezeket pedig szerinte csak tapasztalati úton lehet megérteni.
Arra a kérdésre, hogy nem tartja-e kockázatosnak a függőséget Kínától az akkumulátorgyártásban – hasonlóan az orosz gázfüggőséghez – azt mondta, nem csak Kínáról van szó, a fejlesztési hálózat több országot érint. "Ha a technológiát akarjuk használni, szükségünk van Kínára" – tette hozzá.
Felvetésünkre elmondta, arról nincs tudomása, hogy az SCUT Magyarországon tervezne bármilyen központot létesíteni.
"Magyarország a példa arra, hogyan nem szabad csinálni"
A fenti gondolattal vezette fel mondandóját Győrffy Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdásza és tanára. Előadása során összehasonlította, hogyan viszonyul Magyarország és Svédország az akkumulátorgyárakhoz, hiszen mindkét országban egyre több akkumulátoripari beruházás valósul meg. Míg Svédországban inkább az innovációba, az oktatásba fektettek, addig Magyarország mindenfajta előkészítés nélkül kezdett gyárak létesítésébe. Svédország ezzel szemben belátta, hogy be kell szállnia a technológia kutatásába, fejlesztésébe (K+F), azaz az innovációba. "Magyarország lehet a rossz példa arra, hogy hogyan kell akkumulátorgyárakat építeni" – jelentette ki. Hozzátette, Magyarországon történelmi nyomai vannak a szovjet ipari kultúrának. Azt is megjegyezte, hogy ellentétben az államtitkár kétkedésével, az 500 ezer vendégmunkás azért is lehet valóságos, mert ezt maga a miniszterelnök állította.
A Klubrádió kérdésére elmondta, szerinte nagyon fontos, hogy Magyarországon rendezik meg a konferenciát, mert vitára ad lehetőséget. Győrffy úgy véli, az államnak az adófizetői pénzeket a hagyományos állami feladatokra (oktatás-, egészségügy és szociális ellátás) kellene fordítania. Ehhez képest az állami költségvetés egyre kisebb részét teszik ki az e feladatokra szánt keretek, az ipartámogatások pedig növekednek. Ráadásul olyan iparágról van szó, amelyről nem tudni, hogy mikor térülhet meg, ha megtérül egyáltalán. "Olyan rendszerben élünk, ahol a lakosság ellenvetéseinek sok következménye nincs" – mondta, hozzátéve, ettől függetlenül nagyon fontosnak tartja a lakosság informálását. Úgy folytatta: "olyan rendszerben élünk, ahol egy ember, ha úgy gondolja, hogy ez a jövő, akkor minden erőforrást efelé irányít".
