"Ha a Pázmány új campusára van 200 milliárd, akkor nem igaz, hogy a felsőoktatási dolgozók bérére nincs"
11/04/2024 21:48
| Szerző: Klubrádió
Ha 100 milliárd forint van a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bölcsészképzésének elindítására, vagy 200 milliárdból épül Józsefvárosban az új Pázmány-campus, akkor ilyen összegek mellett a maradék állami fenntartású felsőoktatási intézmények dolgozóinak bérhelyzetét pillanatok alatt lehetne rendezni – mondta Gregor Anikó, az ELTE docense, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének titkára.
A négy megmaradt állami egyetem, az ELTE, a BME, a Zeneakadémia és a Magyar Képzőművészeti Egyetem nyílt levélben fogalmazta meg bérköveteléseit, amelyeket 3000 dolgozó írt alá.
A levelet március 20-án postázták Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkárnak, de mivel választ nem kaptak, csütörtökön a Kulturális és Innovációs Minisztérium elé vonultak a felsőoktatási dolgozók, hogy személyesen tárgyaljanak az államtitkárral.
Hankó Balázs szerda este a parlamentben azt mondta, hogy nem annyit keresnek a felsőoktatási dolgozók, amennyit állítanak, ezért mindenki a bérpapírjaival érkezett a demonstrációra. Az államtitkár végül fogadta a szakszervezeti képviselőket egy 45 perces tárgyalásra; a jövő héten folytatják – összegzi az előzményeket a 444.hu, amely videóval is jelentkezett a demonstrációról.
Gregor Anikót, az ELTE docensét, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének titkárát elsőként arról kérdeztük az Esti gyorsban, hogy mennyit keres egy fiatal oktató. Elmondta, a pályájuk legelején lévő oktatók az ELTE-n – az intézmény által biztosított minimálbérnek megfelelően – nettó 250 ezer forintot kapnak, de ennél kevesebbet keresnének, ha a bértáblát vennék figyelembe, ami már „gyakorlatilag régészeti lelet”, nevetségesen alacsony összegek szerepelnek benne. Akkor is kevesebbet keresnének, ha azt a kétszer 15 százalékot is hozzátennék, amit 2021-22-ben kapott minden állami felsőoktatási szektorban dolgozó oktató, kutató, mert ez az összeg elúszott, az elmúlt évek inflációja teljesen felemésztette.
Öt év elteltével, ha a példában szereplő illető megszerezte a doktori fokozatot, adjunktusként az ELTE-n ez a nettó 250 ezres összeg felmehet 290-re, ami megint csak az intézménynek köszönhető. Hangsúlyozta: négy egyetem összefogását jelenti a tiltakozás, és ennél alacsonyabb fizetések vannak a Műegyetemen, a Zeneakadémián és a Képzőművészeti Egyetemen, hiszen csak az ELTE kapott extra forrást a fenntartótól. Az is a céljuk, hogy ne szalámizhassák, ne választhassák szét a Kulturális és Innovációs Minisztérium fenntartása alatt álló állami felsőoktatási intézményeket.
Kijelentette: az nem igaz, hogy erre nincs pénz, ha 100 milliárd forint van a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bölcsészképzésének elindítására, vagy 200 milliárdból épül Józsefvárosban az új Pázmány-campus, akkor ezek egyikből 10 milliárdot le lehetne csípni e négy egyetem dolgozóinak a bérrendezésére, amiből a fenntartó se jöhetne ki rosszul. Ilyen összegek mellett a maradék állami fenntartású felsőoktatási intézmények dolgozóinak bérhelyzetét pillanatok alatt lehetne rendezni – jelentette ki.
Miért nem költenek erre mégsem? – kérdezte műsorvezetőnk. Politikai kérdés, hogy osztják szét ezeket az összegeket. Gregor Anikó elmondta, vannak olyan tételek az intézmények költségvetésében, amelyeken nem lehet spórolni, mint a világítás vagy a szigetelés, ezeket senki nem végzi el 6-8 évvel ezelőtti árakon. Ahol lehet spórolni, az pont a dolgozók fizetése, mert azt be lehet fagyasztani a bértáblával. Nem gondolja, hogy a kormány anti-értelmiségi állásponton lenne, pusztán gazdasági logika mentén jár el, ahol lehet spórolni, ott teszi meg, és ezt az embereknél lehet, mert ott csak az ellenállás révén lehet megemelni a béreket.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete / Facebook
2024. április 11., csütörtök 18:15
Műsorvezető: Rózsa Péter