„Köszönjük
Reggeli gyors

Ha Fico nyer, Orbán új szövetségest kap

28/06/2023 09:30

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Uniós tisztségviselők aggodalmuknak adnak hangot, hogy a választások nyomán megalakuló új szlovák vezetés szövetségre léphet Orbán Viktorral Ukrajna támogatásának és Oroszország szankcionálásának akadályozásában – írja a Washington Post.

2023. június 28. Reggeli gyors - részlet 23.06.28. Kárpáti János lapszemléje
07:02
00:00

Ha Magyarországnak nem sikerül keresztülvinnie azokat a reformokat, amelyek az Európai Unió újjáépítési alapjához való hozzájutáshoz szükségesek, ha nem tudnak erről megállapodni az Európai Bizottsággal, akkor az mindenképpen aláásná a kormányzati politika hitelességét – nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek Malgorzata Krzywicka, a Fitch Ratings londoni hitelminősítő intézet társigazgatója. Hozzátette: az EU-alapokhoz való hozzájutás elmaradása miatt elképzelhetően olyan piaci nyomás állna elő, ami – idézem – „cselekvést válthatna ki” Magyarország hitelbesorolását illetően. Ez utóbbi kitétel, ha megpróbáljuk lefordítani érthetőbb nyelvre, akkor aligha jelenthet mást, mint az ország leminősítésének a kilátásba helyezését.

A Fitch a múlt pénteken megerősítette Magyarország BBB hitelbesorolását, de mindezt úgymond negatív kilátással tette. A hitelminősítő megállapította: ez év harmadik negyedének a végéig valószínűtlen, hogy folyósítás történne az újjáépítési alapból.

Ez a 724 milliárd eurós rendkívüli alap 2021-ben jött létre, azzal a céllal, hogy részben kedvezményes hitellel, részben vissza nem térítendő támogatással segítse az uniós tagországok gazdaságának a kilábalását a COVID-járvány miatti visszaesésből, illetve előmozdítsa a fordulatot az energiaszektorban. A tagállamok közül Magyarországnak és Lengyelországnak még nem sikerült pénzhez jutnia ebből az alapból, mert vitáik vannak az Európai Bizottsággal a demokratikus normákat illetően. Jelenleg nem létezik világos menetrend, hogy mikor szabadíthatják fel a pénzeket – emlékeztet a Reuters, hozzátéve, hogy Magyarország esetében az EU a helyreállítási alapból zárolt pénzen felül további 22 milliárd eurót visszatart a rendes, egyébként menetrendszerűen folyósított felzárkóztatási alapokból is, addig, amíg a budapesti kormány nem teljesíti a bírói függetlenséggel, az egyetemi szabadsággal, az LMBT-jogokkal, illetve a menekültügyi rendszerrel kapcsolatos feltételeket.

A Fitch-vezető hangsúlyozta, hogy önmagában a helyreállítási alaphoz való hozzáférés hiányának nem lenne lényegbevágó makrogazdasági hatása. A felzárkóztatási alap már sokkal nagyobb kihívást jelent. Az újjáépítési alapot illetően azonban a reputáció a fontosabb szempont. Ha ennek a kifizetése elmarad, vagyis, ha nem sikerül egyezségre jutni az unió végrehajtó intézményével, akkor az aláássa a kormányzati politika hitelességét, és negatív piaci hatásokat válthat ki – így például a forint jelentős árfolyamesését, illetve a kötvényhozamok szárnyalását, amit tavaly az év végén már láthattunk –, és ezek nyomán szükségessé válhat az ország átminősítése hitelezési szempontból. Egyébként – teszi hozzá a Reuters – Magyarország minősítésének az újabb áttekintése december közepén lenne esedékes.

Ha Fico nyer, az új szlovák vezetés szövetségre léphet Orbánnal

És akkor most tekintsünk északi szomszédunkra. Ha Szlovákiában oroszbarát áramlat kerekedne felül, akkor az veszélyeztetné Európa egységét Ukrajnával kapcsolatban – figyelmeztet a Washington Post, amely Dubnicából – magyar neve: Máriatölgyes – keltezi írását. Azért onnan, mert a dubnicai fegyvergyárban szerelik be a gyújtószerkezetet az ukrajnai háborúban nagy ütemben fogyó 155 milliméteres tüzérségi lövedékekbe. Ukrajna fegyverekkel való ellátása azonban megosztja az embereket: a megszólaltatott helybéliek egyike, a 19 éves Samuel Prekop azt mondja, hogy az csak olaj a tűzre. A Washington Post szerint a szlovákok növekvő arányú többsége osztja ezt a kifogást, és a baloldali populista Robert Fico, aki két ízben is volt már az ország miniszterelnöke, és most, az őszi parlamenti választások előtt ismét vezeti a közvélemény-kutatási listákat, azt ígéri, hogy megválasztása esetén véget vet Ukrajna katonai támogatásának, valamint meg fogja vétózni az általa értelmetlennek tartott, Oroszország elleni uniós szankciókat.

A Washington Post szerint Európa számos országában „populista újjászületésnek” vagyunk a szemtanúi. Példaként felhozza az Alternatíva Németországnak (AfD) választási sikerességét, az Osztrák Szabadságpárt közvélemény-kutatási elismertségét, és azt, hogy Spanyolországban az ultrakonzervatív Vox párt királycsinálóvá léphet elő a jövő hónapban esedékes választások nyomán.

Az amerikai lap olyan szakértői véleményt idéz, miszerint Szlovákiában Fico egyfelől meglovagolja a részben a megélhetési költségek emelkedéséből táplálkozó populista hullámot, másfelől hasznot húz az országon belüli politikai felfordulásból. A nyugatbarát, Ukrajna-párti kormánykoalíciót már a világjárvány kezelése miatt is bírálatok érték, majd áldozatul esett a pártok közötti torzsalkodásnak. Tavaly decemberben omlott össze, de májusig kihúzta kisebbségi kormányként. Szlovákiában – olvasható a cikkben – mélypontra jutott az állami intézményekbe vetett közbizalom. Eközben a GlobSec elemző műhely márciusi felmérése arról tanúskodik, hogy ma már csak a szlovákok 40 százaléka tartja Oroszországot a fő felelősnek az ukrajnai háborúért – 34 százalék a Nyugatot hibáztatja, mondván, provokálta az oroszokat. Szlovákia NATO-tagságát most már csak 58 százalék támogatja, szemben az egy évvel korábbi 72 százalékkal. Mint a Washington Post írja, uniós tisztségviselők aggodalmuknak adnak hangot, hogy a választások nyomán megalakuló új szlovák vezetés szövetségre léphet Orbán Viktorral Ukrajna támogatásának és Oroszország szankcionálásának akadályozásában.

A visegrádi országok kormányfőinek találkozója Budapesten
 
Robert Fico és Orbán Viktor
 Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI
 

Ehhez kapcsolódóan: az iménti cikkben is említett AfD-ről, amely Türingiában most megnyert egy helyi választást, rengeteg írás található a német sajtóban, tekintettel arra, hogy jövőre ebben a tartományban, valamint Brandenburgban és Szászországban is választások lesznek. A Frankfurter Rundschau például interjút közöl Franz Mayer alkotmányjogásszal, aki szerint az, ami Lengyelországban és Magyarországon történik, legyen intő jel – a professzor a bibliai „menetekel” kifejezést használja – Németország számára, ahol a tartományok nagy fokú alkotmányjogi önállóságot élveznek, egyebek közt a rendfenntartás, illetve a sajtó- és kulturális, oktatási ügyek szabályozása terén.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors
2023.06.28., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János