„Ha ráértek, imádkozzatok értem”
19/09/2021 11:00
| Szerző: Klubrádió/K.K.
Ferenc pápa egyik fő elve a vallásközi párbeszéd. Rövid budapesti látogatása során nem csak katolikus püspökökkel találkozott, hanem zsidó vezetőkkel is.
Fratelli tutti, azaz Mindnyájan testvérek – ezzel a címmel adta ki harmadik enciklikáját Ferenc pápa, és ennek szellemében zajlott magyarországi, szlovákiai látogatása is. Beer Miklós nyugalmazott váci megyéspüspök azért tartja nagyon fontosnak ezt az utat, mert jelzi, hogy hogy a Szentatya párbeszédre hív. És miután ő Dél-Amerikából, Argentínából érkezett a Vatikánba, másképp látja a világot, mint európai származású elődei. Szélesebb a látóköre, átfogóbb a szemlélete.
Emlékezetes, hogy budapesti látogatását akkor jelentette be, amikor éppen Irakból tartott visszafelé, ahol iszlám, zsidó egyházi vezetőkkel is találkozott. Amikor a repülőgépen rákérdezett egy újságíró, hogy elmegy-e a budapesti eucharisztikus kongresszusra, akkor a pápa úgy válaszolt, hogy igen, hiszen nincs olyan messze Pozsonytól. Na, ebből aztán számos félreértés, álhír lett. Elterjedt, hogy a pápa nem óhajt találkozni magyar politikai vezetőkkel, méghozzá Orbán Viktor migránspolitikája miatt nem. Az egyházfő véleménye a menekültügyről ismert, köztudott, hogy a magyar politikával szöges ellentétben áll. Beer Miklós is azt hangsúlyozta a Klubrádióban, hogy a menekültválság közös ügye az emberiségnek. Csak az ő 80 életéve alatt megháromszorozódott a Föld lakossága, valamiféle területi kiegyenlítődést, vagy nevezzük népvándorlásnak is akár, nem lehet elkerülni. Egyébként Ferenc pápa sem az Áder Jánossal, sem az Orbán Viktorral folytatott beszélgetésben nem hozott fel kényes kérdéseket a hírek szerint.
Beer Miklóst arról is kérdezte Szénási Sándor műsorvezető, hogy milyennek látja a katolikus egyház és a politika között kapcsolatot. Az egyháznak a politika, még inkább az egész társadalom lelkiismeretének kellene lennie, és fontos társadalmi kérdésekben meg kellene szólalnia – válaszolta a nyugalmazott püspök. Vallási kérdéseket nem lehet átadni a politikának. A politikai befolyás, ami anyagi, támogatási oldalon is megjelenik, persze nagy kísértés. Gondoljunk csak arra, hogy például a templomok renoválását ki fizesse. De a rosszul értelmezett tisztelet a mindenkori politikai vezetés iránt, az komoly veszélyt hordoz.
A The New York Times beszámolójában kiemeli Ferenc pápának azt a gondolatát, amit feltehetően Orbán Viktornak szánt. Isten nem egy erős ember, aki elhallgattatja az ellenfeleket – szólt az üzenet. A vallási gyökerek fontosak, de lehetővé teszik azt is, hogy kitárjuk, kinyújtsuk karunkat mindenki felé. Bizalomra, nyitottságra van szükség, az ellentéteket csak így lehet feloldani.
Az idősebb testvérek
A vallásközi párbeszéd jegyében Ferenc pápa több egyházi vezetővel is találkozott Budapesten. Egyebek között magyarországi zsidó felekezetek képviselőivel is. Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy az öt felekezet közül csak három képviseltette magát. Az egyik a MAZSIHISZ, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, amelynek elnöke Heisler András. Ő egyébként a Zsidó Világkongresszus alkalmával is találkozhatott a pápával és most is. Azt emelte ki a Reggeli gyors című műsorunkban, hogy 1938 óta, amikor eucharisztikus kongresszus volt Budapesten, nagyot változott a katolikus egyház világa. Eltűnt az a szemlélet, hogy a zsidók Jézus Krisztus gyilkosai lettek volna. A pápák a közelmúltban már úgy tekintettek a zsidókra, mint a római katolikusok idősebb testvéreire. II. János Pál megválasztása után ellátogatott a római zsinagógába.
Mint arról számos hírt lehetett hallani, Ferenc pápa úgy kezeli a „menekültkérdést”, mint egy globális, tehát nem egyes országok által különböző módszerekkel megoldandó problémát. A MAZSIHISZ ezért is készült arra, hogyha a pápa látogatásakor felmerül ez a kérdés –bár mindössze 35 perc volt a sok-sok egyházra, felekezetre szánt, illetve rendelkezésre állt idő- legyen rá válasz. Persze ezt a választ már 2015-ben meg kellett fogalmazni, amikor például a Keleti pályaudvar aluljárójában sátoroztak a menekültek, mert a magyar kormány nem engedte őket tovább menni. Heisler András ismertette az állásfoglalásukat. Első pont: minden államnak joga van a határait védeni, akár a bevándorlástól is, de ez az ő dolga. Második pont: az emberi jogokat, szabadságjogokat tiszteletben kell tartania mindenkinek. Harmadik pont: a menekültkérdést, magyarán emberi nyomorúságot nem szabad felhasználni gyűlöletkeltésre. Ferenc pápa tanítása az irányadó.
A műsorokat a fenti lejátszókra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnökség, Botár Gergely.
2021.09. 13-14. 09:00
Műsorvezető: Szénási Sándor, Dési János
