Hallották már azt, hogy háborús infláció? Ezért sületlenség
2/12/2022 09:00
A magyar miniszterelnök visszaélt a hatalmával és az emberek bizalmával, amikor covid és adózási nyilvántartásokat felhasználva turbózta fel a választási kampányát, ezért sem lehetett a választás tisztességes. Hallották már azt, hogy háborús infláció? Ez egy sületlenség, nem az ukrán háború váltotta ki az inflációs spirált, hiszen a probléma már a háború előtt jelentkezett. Németországban a "átnémetezik" a lengyel kacsát. Nemzetközi lapszemle.
Orbán Viktor a magyarok COVID-adatait választási kampányának felturbózására használta, ami a bizalom elárulásával és a hatalommal való visszaéléssel ér fel, írja jelentésében a Human Rights Watch emberi jogvédő szervezet a Politico szerint. A cikk felhívja a figyelmet arra: a Fidesz az idén áprilisban tartott választást megelőző kampány során nemcsak a védőoltást igénylő magyar polgárok regisztrációs adatait használta fel kampányüzenetek eljuttatására, hanem egyebek közt az adókedvezmény-igénylési személyes adatokat is. Ez sérti a magánélethez fűződő jogokat, valamint elmosta a határt a kormányzó párt és a kormányzati források között.
Deborah Brown, a Human Rights Watch vezető technológiai kutatója szerint a magyar kormánynak fel kell hagynia azzal, hogy politikai kampányokhoz használ fel személyes adatokat, és biztosítania kell az egyenlő feltételeket a választásokat illetően. A cikk emlékeztet arra, hogy nemzetközi megfigyelők megállapítása szerint az áprilisi választások feltételei nem voltak tisztességesek.
Honnan jön valójában az infláció? Ezt a kérdést tette fel a Der Spiegel a francia Olivier Blanchardnak, aki 2008 és 2015 között a Nemzetközi Valutaalap, az IMF vezető közgazdásza volt. A kérdésfeltevést a német magazin azzal indokolta, hogy Christine Lagarde, az Európai Központi Bank egyébként szintén francia elnöke – aki korábban Blanchard főnöke volt az IMF-nél – nemrégiben úgy nyilatkozott: „a semmiből” bukkant elő a masszív áremelkedés jelensége, ez azonban nem tűnik kielégítő magyarázatnak. Lagarde megfogalmazását Blanchard sem tartja szerencsésnek, bár megérti annak hátterét. A Der Spiegelnek azt mondta, hogy semmiképpen sem Ukrajna váltotta ki az inflációs spirált, hiszen a probléma már a háború előtt jelentkezett. Azt a teóriát is elvetette, hogy a tartósan alacsonyan tartott kamatszint idézte elő az áremelkedést, mert a folyamatok időbeli alakulása ezt sem támasztja alá.
Az infláció – mondta – az Egyesült Államokban kezdődött, akkor, amikor a Biden-kormányzat útnak indította az 1900 milliárd dolláros ösztönző csomagját. A COVID-járvány negatív gazdasági következményeinek orvoslására hivatott intézkedés óriási pótlólagos keresletet támasztott, és ez a kereslet mintegy beleütközött a szűkös kínálati oldal falába. A világ pedig ma már annyira integrált piacként működik, hogy az infláció Európát is elérte.
Előzőleg Európa nem követett el semmi olyan fiskális vagy pénzpolitikai vétket, ami magyarázná az inflációt – ebben az értelemben tartja Olivier Blanchard helytállónak Christine Lagarde kijelentését, miszerint az infláció a semmiből jött. A sztárközgazdász egyébiránt meglehetősen borúlátóan ítéli meg a mostani világfolyamatokat. Az interjúban kiemelte, hogy visszaszorulóban van a kereskedelem, a külföldi befektetések szintje – és általában a globalizáció. Eközben megnőtt a háborús veszély, ami jelentős negatív hatást gyakorol a termelékenység növekedésére, valamint a feltörekvő piacokra. Néhány államban, így Magyarországon populisták vannak hatalmon, a klímaváltozás pedig népességvándorlást fog kiváltani – sorolta Blanchard az általa aggasztónak tartott jelenségeket.
A német média az ünnepek közeledtével arra figyelmeztet, hogy akadnak csalók, akik német libaként próbálják drágábban eladni a Lengyelországból származó libahúst. A Frankfurter Rundschau arról ír, hogy erre azért is ajánlatos odafigyelni, mert idén a korábbi évekhez képest jóval többet kell fizetni az ünnepi asztalra kerülő szárnyasért. Az Északnémet Rádió pedig az úgynevezett biopecsét hitelességének az ellenőrzését ajánlja a vásárlóknak, bár elismeri, hogy nem mindig könnyű felismerni a hamisítványt. Ez a biopecsét Németországban három állatjóléti minőségi kategóriát jelölhet. Ezek a „szabadtartásból”, a „paraszti szabadtartásból” és a „paraszti szabadtartásból korlátlan mozgási lehetőséggel”.
Az első kategóriában legalább négy, a másodikban tíz négyzetméteren, a harmadikban pedig gyakorlatilag korlátlanul totyoghat a liba, mielőtt eléri végzete. Akadnak azonban forgalmazók, akik a „paraszti udvarból” vagy a „vidéki liba” megtévesztő jelöléssel látják el a Lengyelországból viszonylag olcsón importált, majd jócskán felárazott libahúst.