Hegymenetben kell megküzdeni Orbán ellen
1/10/2021 07:37
| Szerző: Klubrádió
Dobrev Klára lehet Magyarország első női miniszterelnöke - írja a Bloomberg amerikai hírügynökség az ellenzéki előválasztás első fordulójának eredményét ismertetve. A beszámoló ellentmondásosnak minősíti az alaptörvényt, és azt emeli ki Dobrev kampányígéretei közül, hogy azt el fogja törölni, valamint fel fogja függeszteni az alkotmánybíróságot, akár a megkívánt kétharmados parlamenti többség hiányában is.
Karácsony Gergely kevésbé konfrontációs hangnemet ütött meg, és azzal érvelt, hogy ha Orbán Viktor üzleti szövetségeseitől megvonják a közpénzekből történő finanszírozást, akkor a rendszer már magától összeomlik - írja a Bloomberg. Kitér a tudósítás arra is, hogy mind Karácsony, mind Márki-Zay Péter azt mondja, Dobrev Klára gyengébb jelölt Orbánnal szemben, mert le kell küzdenie azt a bizalmatlanságot, amit férjével, Gyurcsány Ferenccel szemben sok magyar érez.
Bárki is nyeri meg az előválasztást, a hírügynökség megfogalmazása szerint „hegymenetben” kell majd küzdenie Orbán ellen, aki 11 éven át tartó, megszakítatlan kormányzása alatt átírta az alkotmányt, átrajzolta a választókerületi határokat, valamint kiterjesztette befolyását a médiára és a bíróságokra. A magyar miniszterelnök sikere programjának másolására ösztönzött populista európai vezetőket, beleértve Lengyelországot, az Európai Unió pedig eurómilliárdokat tart vissza, miközben vizsgálatot folytat a jogállamiság magyarországi helyzetét illetően - teszi hozzá az amerikai hírügynökség.
A Reuters beszámol arról, hogy a lengyel alkotmánybíróság immár negyedik alkalommal halasztotta el az ítélethirdetést abban a kérdésben, melyik jogrendszernek van elsőbbsége a lengyel nemzeti jogszabályok és az európai uniós jog előírásainak ütközése esetén. Az ügyet Mateusz Morawiecki miniszterelnök még márciusban terjesztette a testület elé, amikor kiéleződött a vita Varsó és Brüsszel között, mert az EU a bíróságok politikai befolyásolásával vádolta meg a Jog és Igazságosság elnevezésű nacionalista párt által irányított lengyel kormányt, amely azt hangoztatja, hogy Brüsszelnek nincs joga beleszólni a tagállamok igazságszolgáltatási rendszerébe, és hogy a reform a bíróságok korábbi, kommunista korszakbeli befolyásolásának a felszámolását célozza.
Az alkotmánybíróság júliusban kezdte tárgyalni a jogi primátus ügyét, de az ítélet kihirdetését rendre elhalasztotta. A tegnap lejárt határidőt most október hetedikéig tolták ki. A Polgári Platform nevű ellenzéki tömörülés szóvivője szerint a kormány a halogatással nyomást próbál gyakorolni Brüsszelre, mert az Európai Bizottság a jogállamisági viták miatt mindmáig visszatartja a Lengyelországnak, valamint Magyarországnak szánt pénzbeli támogatást, amit a legtöbb tagállamnak már megítélt, a járvány utáni gazdasági újraindítás előmozdítása érdekében.
A Reuters megjegyzi, hogy az uniós jognak a tagországok nemzeti jogával szembeni elsőbbsége az európai integráció kulcsfontosságú tételének számít, és hogy lengyel ellenzéki politikusok szerint ennek megkérdőjelezése nem csupán az ország hosszútávú uniós jövőjét, hanem magának az EU-nak a stabilitását is kétségessé teszi.
A müncheni Süddeutsche Zeitung szerint bizonyos, hogy lesz újabb migrációs válság, és hogy azt Európának végre közösen kellene kezelnie, ellenkező esetben szétesik az unió. A cikk felhívja a figyelmet arra: a Belaruszban hatalmon levő Alekszandr Lukasenko aljas módon visszaél azzal, hogy az EU menekültügyben politikailag zsarolható és erkölcsileg támadható. Migránsokat küld Lengyelországba, Litvániába és Lettországba.
Legkevesebb öten meghaltak tisztázatlan körülmények között a lengyel-belarusz határon. A vita pedig arról folyik, hogy kivételesen megengedhető-e a menekültek erővel történő visszatoloncolása. Az európai elvek inognak - fogalmaz a bajor lap, és a tehetetlenség bizonyítékának nevezi, hogy az Európai Bizottság most az embercsempészet elleni akciótervvel kísérletezik.
Ez ugyanis - a migránsok befogadásának, elosztásának, illetve visszaküldésének közös eljárási szabályai mellett - része annak az átfogó migrációs és menekültügyi csomagnak, amelyet már egy évvel ezelőtt kidolgoztak, ám ez a paktum nem léphetett életbe. És ennek az oka nem csak a Lengyelország és Magyarország részéről hiányzó szolidaritás, írja a lap.
A jelek szerint az európai államok körében utat tör magának az a nézet, hogy a migráció kezelése a nemzeti identitáshoz tartozik, amihez semmi köze az EU-nak. Franciaországban, Ausztriában, Dániában, Hollandiában is hallani olyan megfélemlítő hangokat a migrációval kapcsolatban, amelyek arról tanúskodnak, hogy az európai közös nevező az elrettentés - állapítja meg a müncheni lap.