Hidak építése helyett fejfájást okoz Magyarország soros elnökként
24/09/2024 09:40
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Orbán békemissziónak nevezett moszkvai és pekingi útja, valamint Szijjártó Péter külügyminiszter azon minapi kijelentése, hogy Magyarország az Oroszországgal való gazdasági együttműködésre törekszik mindazon területeken, amelyeket nem érintenek az uniós szankciók, arra utal: Orbán szembeötlő fő célja a hatalom megtartása – írja elemzésében a Tagesschau.
Az Európai Bizottság élére júliusban újraválasztott Ursula von der Leyen legalább hét területen jelentős előrelépést, messzemenő reformok elindítását ígérte ennek a második hivatali ciklusának már az első száz napja alatt. Mit tud ebből megvalósítani, mennyire hiteles a terve? – teszi fel a kérdést a Politico című amerikai portál, amelynek a szakértő újságírói mind a hét témakörben sorra áttekintik az esélyeket és a nehézségeket.
Közülük ötöt csak címszavakban említek: ezek a fenntartható iparpolitikáról, az egészségügy kiberbiztonságáról, a mesterséges intelligencia alkalmazásáról, az agrár- és élelmiszerszektor újragondolásáról, illetve az ifjúságpolitikáról szólnak.
A további két témakörről kissé bővebben. Az egyik a védelem területe, az EU-NATO partnerség, egyben a transzatlanti partnerség megerősítése. E tekintetben nem uniós rendeletalkotást, hanem csupán úgynevezett Fehér Könyv, vagyis a koncepciókról szóló vitaanyag összeállítását ígéri a bizottsági elnök. Ez az újonnan létrehozott tisztség betöltőjének, a litván Andrius Kubilius védelmi biztosnak a feladata lesz. A Politico meglátása szerint a fő vita a finanszírozás körül várható: Franciaország és Lengyelország úgynevezett védelmi kötvények kibocsátását javasolja, amit erősen elleneznek a németek. Ha Kamala Harris nyeri az amerikai elnökválasztást, vagy ha békemegállapodás születik Ukrajna és Oroszország között, akkor gyengülni fog azok érvkészlete, akik szerint Európának nagy pénzeket kell összedobnia közös fegyverbeszerzésre.
Von der Leyen hetedik kiemelt témaköre az EU-bővítési politika felülvizsgálata. E tekintetben a legellentmondásosabb problémakör a bővítés hatása az egységes európai piacra, a közös mezőgazdasági politikára és a kohéziós, vagyis felzárkóztatási alapokra. Ukrajna szomszédai ugyanis aggódnak, hogy az olcsó ukrán mezőgazdasági termékek el fogják árasztani a piacukat, lenyomják az árakat, és ezzel kár éri a saját gazdálkodókat. Más tagországoknak az a félelme, hogy Kijev csatlakozása hatalmas terhet ró majd az uniós támogatási alapokra. Franciaország és Németország hangsúlyozta ugyan, hogy a bővítést az EU belső reformjának kell kísérnie, de nem világos, hogy a von der Leyen által szorgalmazott felülvizsgálat során mennyire mélyen mennek bele ebbe a kényes kérdésbe.
Hidak építése helyett fejfájás
A német közszolgálati műsorszóró egyes csatornájának a híradója, a Tagesschau a soros magyar EU-elnökség első felét áttekintve megállapítja: ebben a szerepkörben ugyan közvetítésre és hidak építésére lenne szükség, Magyarország azonban kezdettől fogva fejfájást okoz a többieknek. Mi hajtja valójában Orbán Viktor miniszterelnököt? Az elemzés arra jut, hogy a magyar kormányfő által békemissziónak nevezett moszkvai és pekingi út, valamint Szijjártó Péter külügyminiszter azon minapi kijelentése, hogy Magyarország az Oroszországgal való gazdasági együttműködésre törekszik mindazon területeken, amelyeket nem érintenek az uniós szankciók, arra utal: Orbán szembeötlő fő célja a hatalom megtartása. A cikk idézi Magyari Péter újságírót, aki az ARD Europamagazin című programjában arról beszélt: Orbán azt az érzést szeretné nyújtani a választóinak, hogy nagyobbá tette Magyarországot, mint amekkora.
Kitér a Tagesschau arra, hogy az Európai Bizottság tiltakozásképpen nem biztosokkal, hanem csak magas beosztású tisztviselőkkel képviselteti magát a magyarországi elnökségi rendezvényeken. Így történt ez például a pénzügyminiszterek találkozóján is. A tagországok közül is csak kevés küldte az első számú illetékest Budapestre. Varga Mihály így is azt emelte ki, hogy minden EU-tagállam képviselője jelen volt a konferenciaasztalnál. Az a legfontosabb – jegyzi meg a német közszolgálati médiaelemzés –, hogy a saját hallgatóságnak szóló üzenet rendben legyen.
Fasiszta-e Donald Trump?
A londoni Guardian tanulmány terjedelmű írást közölt David Runciman cambridge-i politikatudóstól, aki azt az igencsak kiélezetten megfogalmazott kérdést teszi fel, hogy fasiszta-e Donald Trump. Az eszmefuttatás egyik központi eleme, hogy a Heritage alapítvány által Trump számára kidolgozott, Project 2025 című program a hatalom olyan megragadásának a terve, amelynek a végrehajtása esetén azt a hatalmat már aligha kell valaha is visszaadni. Ez azonban mégsem fasiszta dokumentum – írja Runciman. Érvelése szerint az igazi fasiszták – Mussolini, Hitler – párhuzamos pártstruktúrát építettek ki, amelyek segítségével megkerülték a fennálló állami intézményeket. Ilyen értelemben a Project 2025 sokkal inkább az Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz hasonlatos illiberális autokraták kormányzati filozófiájára emlékeztet, beleértve azt az elemet is, hogy erősen hangsúlyozza a hagyományos keresztény értékeket. Sokkal inkább azzal áll összhangban, hogy a vezetővel rokonszenvező bírákat kell ültetni a bírói testületekbe, és nem magánmilíciákat kell létrehozni. Ki kell képezni a hasonlóan gondolkodó bürokraták egész seregét, de nem utcai csőcseléket kell bevetni. Trump ugyan nem riadt vissza alkalmanként az erőszakos eszközök hirdetésétől, és nyelvezete tud olyan lenni, amely a csőcselékhez szól, ez azonban nála nem politikai stratégia – nyugtatja olvasóit David Runciman.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.09.24., kedd 6:00
Riporter: Kárpáti János