Hogyan ne dőljünk be az áltudományos érveknek?
29/03/2021 06:51
| Szerző: Matolcsi Zita/Klubrádió
Manapság még a csapból is áltudományos hírek folynak, és laikusként sokszor nehéz különbséget tenni a valóban tudományos alapokon nyugvó vagy tudományosnak tűnő, mégis áltudományos tartalmak között. Ezúttal Falyuna Nóra nyelvész, tudománykommunikációs szakember volt segítségünkre abban, hogyan igazodjunk el a tudományosság útvesztőjében.
Falyuna Nóra fő kutatási területe az áltudományos tartalmak nyelvészeti érvelése. Áltudományosság alatt az olyan gondolkodást, eszmerendszereket, elgondolásokat értjük, amelyeket művelőik tudományosként határoznak meg, de azok a tudományosság kritériumainak nem tesznek eleget.
Falyuna Nóra hangsúlyozta, hogy manapság sokkal több csatornán és eszközön jutnak el hozzánk az információk, mint pár évtizeddel ezelőtt. Ma már bárki szinte bármilyen tartalmat megoszthat az internetnek köszönhetően, írhat személyes meggyőződéséről blogot, posztolhatja véleményét a Facebookon és ezek a tartalmak szinte bárki számára hozzáférhetőek.
Kitért a reklámszövegekre is, arra, azok hogyan igyekeznek meggyőzni a közönséget, hitelessé tenné a terméküket. Tehát arra, hogyan teremtik meg bizonyos esetekben a hitelesség látszatát például a szaknyelv utánzásával, hogyan alakítják különböző hivatkozásokkal a szakértőség látszatát.
A szakértő szerint sokkal nehezebb észrevenni az áltudományos érvelést, mint azt gondolnánk. Az, hogy kik fogékonyabbak az áltudományos tartalmakra, nem életkor- és iskolázottság-függő. Az ember a mindennapokban a döntéseit nem csupán tudományos ismeretek alapján hozza meg, azokat környezete és személyes meggyőződés is meghatározza. A közösségek pedig befolyásoló szereppel bírnak.
A kutatások alapján azok az emberek, akik egy bizonyos érveléstechnika mentén elhisznek egy álhírt, később fogékonyabbak más álhíreket is igaznak vélni. Sokan az őket érzékenyen érintő témákkal kapcsolatos áltudományos információkra fogékonyak, például egy teltebb ember a sikeres fogyókúrás tanácsokról szóló áltudományos ismereteket könnyebben véli igaznak.
A kutatások szerint az áltudományos ismerek terjedése sokkal szélesebb körű, mint amikor megcáfolják őket – mondta a szakértő. A tudomány folyamatosan fejlődik, emiatt teljesen egyértelmű, hogy vannak bizonytalanságok és ellentmondások benne. Folyamatosan fogalmazódnak meg új állítások, születnek új eredmények.
Az emberek többsége nem feltétlenül érti, látja át, hogy ez így van, ezért bizalmatlanok. Jó példa erre a koronavírus, ahol folyamatosan változtak a dolgok, emiatt viszont megrendült az emberek bizalma a különböző állításokban, szakértői véleményekben.
Hogyan vegyük észre az áltudományos érvelést?
Nem árt, ha pár dologra odafigyelünk, a kritikus olvasás sok esetben segítségünkre lehet:
– Nézzünk utána a számadatoknak: ha egy szövegben számokra hivatkoznak, mindig gondoljuk át, nem furcsák-e a százalékos arányok, a számok után szerepelnek-e mértékegységek, és nagyon fontos, hogy honnan van a hivatkozás.
– Ne dőljünk be a tekintélynek: az áltudományos szövegek tipikus hibája a tekintélyre apellálás, a kutatásokra, szakértőkre hivatkozás. Mindig nézzünk utána, hogy az említett szakértő létező személy-e, illetve, hogy az említett intézmény biztosan valóságos. A hivatkozás megbízható forrásból származó.
– Figyeljünk az ellentmondásokra: ha egy szövegben feltűnően sok az ellentmondás, az is gyanúra adhat okot.
Műsorunkat a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!
2021. március 25. csütörtök 19.00
Szerkesztő-műsorvezetők:
Bálint Judit és Korpás Krisztina
