Impeachmenttől a halálbüntetésig – Nemzetközi lapszemle Kárpáti Jánostól

A magyar kormány ellenőrzése alá vonta a meddőséget kezelő magánklinikákat, és ezzel elmélyítette azt a kontrollt, amit a kormányzat gyakorol a polgárok magánszférája és a nemzetgazdaság fölött - írja a Bloomberg hírügynökség. Ismerteti azt a rendeletet, amelynek értelmében állami tulajdonba vették az ilyen klinikákat, és a vállalati összevonást nemzetstratégiai indokokra hivatkozva kivonták a versenyjogi vizsgálat hatálya alól. Kitér arra, hogy a hivatalos tájékoztatás szerint a lépésnek a lakosságcsökkenés megállítása az indoka, és hogy jövő évtől ingyenessé teszik a meddőséggel küzdő párok számára a gyógyszereket, kezelést, illetve kísérleteket. Az érintett klinikákon folytatott kezelés nagy részét már eddig is támogatta az állam.

A Bloomberg megállapítja, hogy a kedvezőtlen demográfiai trend megváltoztatását eddig nem sikerült elérni a közelmúltban hozott olyan intézkedésekkel, mint például a családok lakás-, illetve autóvásárlási támogatása. Idézi az MTI által ismertetett tájékoztatást, miszerint Magyarországon ma mintegy 150 ezer pár küzd meddőségi gondokkal.

A hírügynökség felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország az Európai Unió reflektorfényének kereszttüzében áll, mert összekülönbözött az EU-val a demokratikus normák ügyében. A liberális antikommunistából teljes fordulattal keresztény nacionalistává változott Orbán Viktor kormánya a Bloomberg cikke szerint elnyomja a civil szervezeteket, ellenőrzés alatt tartja a médiát, a bíróságokat és más, korábban független intézményeket.

Impeachmenttől a halálbüntetésig – avagy miként szabadulnak meg az országok rossz útra lépett, csökönyös vezetőiktől?  Erről közöl áttekintő cikket a Politico című amerikai portál európai kiadása annak kapcsán, hogy az amerikai törvényhozás képviselőháza vádeljárást indított Donald Trump elnök ellen. Trump ugyan arra panaszkodik, hogy több igazságtalanságot szenved el, mint a salemi boszorkányok, ám járhatna rosszabbul is – írja a Politico, és felemlegeti Pervez Musaraff  sorsát. A volt pakisztáni államfő 2008-ban szintén az impeachment eshetőségével nézett szembe, és inkább lemondott. E héten azonban halálra ítélték, hazaárulás miatt. Ebben a hónapban – folytatódik az amerika portál cikke – nem Trump az egyetlen olyan vezető, akivel szemben felmerült a bűnvádi eljárás során történő hivatalból elmozdítás kérdése. Carrie Lam, Hongkong kormányzója mindenesetre 36-26 arányú szavazással túlélte a lemondatás veszélyét.

A Politico áttekintése szerint a világon Norvégia a csúcstartó az impeachment eljárások – vagyis a törvényhozásban kezdeményezett bűnvádi eljárások - megindításának a számát illetően. Az amerikaiaktól átvett jogi megoldás keretében nyolc alkalommal is indítottak ilyen eljárást – igaz, mindegyiket 1927 előtt. A parlamentáris rendszerekben inkább a törvényhozásban előterjesztett bizalmatlansági indítvány nyomán megejtett bizalmi szavazás eszközével szokták félreállítani a bármilyen okból nem kívánatossá vált vezetőt. A portál ismertetése szerint létezik az amerikaihoz valamelyes hasonló jellegű elnöki impeachment eljárás jogi lehetősége Indiában, Brazíliában, Oroszországban, Franciaországban, Németországban, Dél-Koreában, a Fülöp-szigeteken, Ausztráliában, Bulgáriában, Írországban, valamint Magyarországon is. Hazánkra részletesebben nem tér ki a cikk, nem derül ki belőle, hogy pontosan mi is az, amire a Politico szerzője gondolt.

A legutóbbi példa a sikeres impeachment eljárás megindítására brazil: ezen a módot távolították el a hatalomból 2016-ban Dilma Rousseff elnököt, a költségvetés felhasználásával kapcsolatos ügyek miatt. Haszan Rohani iráni elnökkel szemben idén merült fel olyan, végül is eredménytelen kezdeményezés, hogy indítsanak ellene impeachment eljárást. Iránban azonban volt korábban sikeres impeachment is: így távolították el az elnöki székből 1981-ben az Abolhasszan Baniszadr nevű politikust, Irán első elnökét.

Az első olyan európai államfő, akit impeachmenttel mozdítottak el, Rolandas Paksas litván elnök volt, aki orosz üzleti körökkel ápolt felettébb tisztázatlan kapcsolatokat. Franciaországban az a szabály, hogy a hivatalban levő államfővel szemben nem lehet szabályos büntető eljárást indítani, ám a 2014-es reform értelmében az impeachment lehetséges minden olyan kötelelezettségszegés esetén, ami összeegyeztethetetlen a hivatallal járó kötelezettségekkel. A törvényhozásban kezdeményezett eljárás aztán különleges köztársasági főbíróság megalakításához vezethet. Hasonló modell érvényes a Cseh Köztársaságban. Olaszországban elég innovatív verzió él. Ha az elnöki impeachmenthez hozzájárul a parlament többsége, akkor az alkotmánybíróság plusz 16 egyszerű állampolgár alkotja az esküdtszéket.