"Inkább magyar űrturizmusról, mintsem űrkutatásról beszélhetünk"
4/10/2023 11:30
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
Az űrkutatás magában foglalja az űrrepülés lépéseinek előkészítését, és az űrutazásra alkalmas járművek felépítését. A Szijjártó Péter által kötött szerződés, azonban biztosít minden eszközt, tehát nem világos, hogy mennyiben csatlakozik a magyar űrhajósprogram az űrkutatáshoz – véli Lőrincz Viktor, az Akadémiai Dolgozók Fórumának képviselője. Annak kapcsán pedig, hogy a szerződést a külgazdasági és külügyminiszter írta alá, Lőrincz azt mondta: "A világűr számunkra még külföld".
Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, számos költségvetési átcsoportosításról döntött szeptember végén Orbán Viktor. Ezek egyike érinti a magyar űrhajózást. Egészen pontosan a magyar kutatóűrhajós misszióját előkészítő szerződés és a misszió megvalósításához kapcsolódó iparfejlesztő intézkedések és forrásigények elfogadásáról szóló korábbi kormányhatározatról van szó. Ennek keretében 27 milliárd forintot szán a miniszterelnök a magyar űrhajósprogramra. A Reggeli gyors hétfői adásában Szabó Norton csillagász az űrkutatás előnyeiről beszélt a támogatás kapcsán.
"Mindaddig, amíg nem sikerül a világűrről leválasztani szuverenitásunk nevében a nemzeti űrt, addig a közös űrbe kell mennünk űrkutatni" – mondta felezetőjében Para-Kovács Imre, hozzátéve, hogy az sem egészen pontos, hogy valóban űrkutatásról lenne szó.
"Ha megnézi az ember, hogy milyen szerződéseket kötött Szijjártó Péter az Axiom Space nevű amerikai vállalattal, amelynek fő profilja, hogy bárkit felküldenek az űrbe" – mondta a Reggeli gyors keddi adásában Lőrincz Viktor. Az Akadémiai Dolgozók Fórumának képviselője hozzátette, "nem világos, hogy miben különbözik a magyar űrprogram ezen része egy sima űrturista programtól".
Úgy tűnik, nem egy nemzetközi tudományos együttműködésről van szó, amelynek a keretében a magyar űrhajóst kijuttatnák a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), hanem egy magáncég szolgáltatásáról. Ezt Lőrincz különösen problémásnak tartja abból a szempontból, hogy Magyarországon a tudomány súlyosan alulfinanszírozott. "Az ELTÉ-n – amely egyébként az egyik leguttóbbi Nobel-díjasunk [Krausz Ferenc fizikus – a szerk.] alma matere – az elmúlt egy évben nem volt melegvíz, és csak most kapcsolták vissza az egyik épületben." Hangsúlyozta, az ilyen alapszolgáltatások hiánya az intézménynek súlyos károkat okozott. Ezzel kapcsolatban a műsorvezető szarkasztikusan megjegyezte: "Hány új szavazót lehet szerezni azzal, hogy van az ELTÉ-n melegvíz, és hányat azzal, hogy magyart küldünk az űrbe? Egyébként minden tiszteletem az űrkutatóké, de nem próbálnánk meg esetleg terraformálni Miskolcot?"
Nem tudni, hogy a program hogyan csatlakozik a magyar űrkutatáshoz. Az sem világos, hogy milyen tevékenységet fog végezni a magyar űrhajós az ISS-en, arról már esett szó, hogy kísérleteket fog végezni, de azt Lőrincz szerint űrturisták is megtehetik.
Kifejtette, az űrkutatás magában foglalja az űrrepülés lépéseinek előkészítését, és az űrutazásra alkalmas járművek felépítését. Itt lényegében mindent előkészítve kapunk.
Annak kapcsán pedig, hogy a szerződést a külgazdasági és külügyminiszter írta alá, Lőrincz azt mondta: "A világűr számunkra még külföld".
A teljes beszélgetést a fenti lejátszórta kattintva hallgathatják meg.
2023.10.04., szerda 7:35
Riporter: Para-Kovács Imre
