Itt az idő bekeményíteni a kormánnyal szemben – vélik a hazánkat elítélő újabb uniós határozat szövegezői
1/06/2023 09:04
| Szerző: Csernyánszky Judit
Európai parlamenti képviselők elkezdték kidolgozni azt a stratégiát, amellyel megakadályozhatják Magyarország soros EU-s elnökségi posztját. Képes beszámoló az épülő Budapest-Belgrád vasútvonalról. 777 embercsempészt engedtek szabadon a börtönökből a magyar hatóságok. Nemzetközi lapszemle.
Itt az ideje, hogy bekeményítsünk – jelentette be brüsszeli sajtótájékoztatón Sophie in ‘t Veld európai parlamenti képviselő, egyike azoknak, akik megfogalmazták a magyar kormány elleni újabb, ma az Európai Parlament által várhatóan elfogadásra kerülő határozatot – számolt be a legfrissebb, hazánkat érintő jogállami fejleményekről a Politico. Elkezdték ugyanis az uniós képviselők kidolgozni azt a stratégiát, amellyel megakadályozhatják hazánk soros elnökségi posztját, amennyiben 2024 július 1-ig sem teljesíti Orbán kormánya a jogállami feltételeket, s amelyek – tudvalevő – az uniós pénzek lehívásához is szükségesek. Varga Judit minderről értesülve nonszensznek nevezte a kezdeményezést és azzal vádolta meg Brüsszelt, hogy ő maga sérti meg a demokrácia működési elvét. Az is tény, hogy Gwendoline Delbos-Corfield, a magyar ügyek kinevezett raportőre, beismerte a határozat ismertetésekor, hogy meg kell találni a stratégia megvalósításának törvényi útját-módját. Vagy megoldás az is, ha az elnökséggel járó összes csilivili formulát mellőzzük – fogalmazott in 't Veld képviselő. Thijs Reuten, holland képviselő ugyanezen a sajtótájékoztatón kijelentette, elegük van abból, hogy az Európai Bizottság szemet huny az ügyek felett, ideje végre cselekedni. Isabel Wiseler-Lima, an Európai Néppárt képviseletében pedig úgy fogalmazott, meggyőződése, hogy az uniós alapelvek erre az esetre is szolgálnak megfelelő válaszokkal. Enrico Letta, volt olasz miniszterelnök, aki a Jacques Delorsról elnevezett intézetet vezeti, úgy nyilatkozott a Politiconak, hogy a magyar soros elnökség letiltása helyett sokkal jobb megoldás lenne az egyszerű halasztás. Az EU-nak amúgy is kedvenc eszköztárának része a halogatás, a halasztás és késleltetés.
Képes beszámolóban adott hírt a kínai Global Times arról, hogy elkezdték lerakni a síneket a kínai megabefektetés keretében megvalósuló Budapest-Belgrád vasútvonal építésénél. Most éppen a Kunszentmiklós-Tass és Bosztor szakaszon, csaknem 8 km-en a 120 méter hosszú acélelemekből. A 152 km-es magyarországi szakaszon a kunszentmiklósi lesz a legnagyobb állomás a projektben – állítja a cikk. A 2020-ban elkezdődött beruházást 2025 júliusára tervezik befejezni az Egy övezet Egy út európai projekt keretében, amellyel Kína Európában még jobban megveti a lábát, a magyar kormány jelentős összeggel támogatja a kezdeményezést. A jelenlegi Belgrád-Budapest vonalon a 8 órás távolsági időt ezzel 3,5 órára redukálják a korszerű technikának köszönhetően.
A Nuclear Engineering International Magazin számolt be arról, hogy a napokban hagyta jóvá az Európai Bizottság a Paks II beruházáshoz, az orosz és magyar fél által közösen benyújtott módosításokat, amelyeket a törvényi előírásoknak megfelelő minősítéssel látott el. A módosításokról sok részletet ebből a cikkből sem tudunk meg, csupán annyit, hogy alapvetően azok jobbára a pénzügyi feltételekre, az erőművek élettartamára és technológiai változtatásokra vonatkoznak. Nem merült fel kifogás a Roszatom ellen sem. Ennek igencsak itt volt az ideje, hisz 2014 óta húzódik-halasztódik a beruházás. Úgy tűnik, sokat nyomott a latban a Szijjártó külügyminiszter által oly sokat hangoztatott energiabiztonság megteremtése, merthogy a Paks II lehetőséget ad a hosszútávú áramtermelésre, és szerinte itt lesz a legolcsóbb az áram egész Európában. Miután 20 évvel meghosszabbították a jelenlegi erőmű élettartamát, így a reaktorok 2052-'57-ig üzemelnek. A Roszatom direktora, Alekszej Lihacsov, bejelentette, eddig sem álltak le egy percre sem a munkálatok a Covid és egyéb akadályozó tényezők ellenére, de most még jobban felgyorsítják az építkezést, amelynek köszönhetően az évtized végére elkészül az első atomerőművi blokk.
777 embercsempészt – javarészt ukrán, román és szerb nemzetiségűt – engedtek szabadon a börtönökből a magyar hatóságok – adta meg végre szerdán a Reuters megkeresésére a pontos választ a magyar börtönigazgatóság. Szélnek eresztésüket Orbán Viktor a börtönök túlzsúfoltságával indokolta, az igazgatóság a fogva tartásuk magas költségével. Az embercsempészet miatt 2636-an kerültek börtönbe és közülük 808 külföldi foglyot illetett meg az amnesztia. A cikk nemcsak arra hívja fel a figyelmet, hogy Ausztria tiltakozott az intézkedés miatt, hanem arra is, hogy a magas acélkerítés és szögesdrótok továbbá az állandó határellenőrzés ellenére is szinte akadálytalanul jutnak be hazánkban az embercsempészeknek is betudhatóan az illegálisan érkező menekültek. Akit szabadulásuk után 72 óra elteltével is hazánkban találnak, annak le kell tölteni a teljes büntetőidőt.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.06.01., csütörtök 6:00
Riporter: Csernyánszky Judit
