Izrael háborúban, eközben Szijjártó a magyar-iráni kapcsolatokat dicséri

Irán félhivatalos hírügynöksége, a MEHR is beszámolt arról, hogy vasárnap telefonon tárgyalt az iráni és a magyar külügyminiszter – a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésén túlmenően – az Izraelben kialakult helyzetről. A beszámoló első része az iráni álláspontot részletezte, miszerint az iráni külügyminiszter felidézte kollégájának, hogy a "cionista rezsim" – így hivatkozott Izrael államra – folytonosan megsérti az ENSZ-határozatokat a palesztin területek megszállás alatt tartásával és a betelepítésekkel, s Hossein Amir-Abdollahian hangsúlyozta, hogy ha tovább folytatódnak az izraeli támadások Gázában, akkor az tovább bonyolítja a helyzetet és növeli a háború kiterjedésének a kockázatát. A MEHR tudósítása szerint Szijjártó Péter szintén a párbeszéd és az együttműködés fontosságát hangsúlyozta azzal, hogy Magyarország mindig a béke pártján áll, mert ilyen helyzetekben az életek megmentése a fontos. Szerinte a konfliktusnak az vethet véget a Közel-Keleten, ha mindenki vállalja tetteiért a felelősséget. A tudósítás szerint beszélgetésük azzal zárult, hogy mindkét fél kifejezte, elégedett az iráni-magyar kapcsolatokkal, amelyek a kölcsönös bizalmon alapulva pozitív irányt vettek.

Brüsszelben keltezett hírt olvashatunk a The Jerusalem Postban arról, hogy szerdán megalakul az úgynevezett DemoCrisis mozgalom izraeli, magyar és lengyel civilek illetve képviselők részvételével – a liberalizmus, a demokrácia jegyében. Globális hálózattá szeretnék bővíteni a kezdeményezők a mozgalmat, várják soraikba a legkülönfélébb, demokrácia deficitet megélt országokat a jobb középtől a zöld baloldalig. A kezdeményezés az izraeli ún. igazságügyi reform nyomán kirobbant békés tüntetések idejére nyúlik vissza, ekkoriban a Brüsszelben élő izraeli Dan Sobovitz,  valamint magyar és lengyel demokraták úgy gondolták, összefogásra van szükség a nacionalista és populista kormányok intézkedései ellen. Szerdán a három ország hölgy képviselői és a hozzájuk már csatlakozók menetével indul útjára a mozgalom Brüsszelben, az EP épülete előtt, jeles izraeli énekesek és művészek részvételével, majd a parlamentben folytatódik a Nobel-békedíjas Lech Wałęsa, egykori lengyel elnök videóüzenetével. A csatlakozók között vannak többek között a Brüsszeli Szekuláris Zsidó Központ, az Alliance4Europe csoport és a lengyel Free Courts Initiative (Független Bíróságok Kezdeményezése) elnevezésű érdekvédő csoport. Utóbbi vezetője úgy látja, hogy a demokrácia hanyatlása nem lokális probléma, egyre több országot érint, ezért itt az ideje a cselekvésnek a folyamat megfékezésére érdekében.

A hétvégén 5 mediterrán uniós ország, a Med 5 – Cyprus, Görögország, Olaszország, Málta és Spanyolország – az uniós migrációs helyzet áttárgyalására ültek össze Thessalonikiben. Az AP hírügynökség tudósítása alapján a Voice of America számol be az illegális bevándorlásban leginkább érintett tagországok tanácskozásról, amelyen üdvözölték az új migrációs uniós tervet, de megállapították, hogy sokkal több forrást kellene rendelni hozzá, illetve sokkal keményebben kellene fellépni, hogy vissza tudják fordítani a határárlépőket a saját hazájukba. Megállapodtak abban is, hogy ha Brüsszel nem hoz ennek a folyamatnak a megfékezésére sokkal szigorúbb intézkedéseket, akkor ők fognak még erőteljesebb követelésekkel előállni.

A görög bevándorlási és menekültügyi miniszter nem mellesleg dicsérte e tekintetben a spanyol soros elnökséget, mert a lehető leghumánusabb kompromisszumra törekszik. A szombaton tartott sajtótájékoztatón ellenben külön kitértek Orbán Viktor bántó megjegyzésére, aki úgy fogalmazott, hogy „jogilag megerőszakoltak” minket az uniós kollégák. Margarítisz Szhinász az Európai Bizottság alelnöke visszavágott: ha valaki megerőszakolásról beszél, először talán olvassa el az uniós alapokmányt. Mint ismeretes, a legutóbbi, granadai uniós kormány- és államfők találkozóján Orbán Viktor és lengyel kollégája nem adta beleegyezését a kialkudott, közös állásfoglalás véglegesítésébe. Ezért Szhinász jelezte, személy szerint ő megkövetelné az egyhangú szavazást, de ha valaki nem akar veled egyezségre jutni, akkor nem tudsz mit tenni. A vendéglátó görög tárcavezető, Dimitriosz Kairidisz ehhez hozzátette, elfogadhatatlanok a gyűlöletteljes nagyszájúak a jobboldalon, de a baloldaliak sem gondolják helyesen, ha a határellenőrzést emberi jog sértésnek tekintik. A kettő között kellene megtalálni az arany középutat. Az olasz belügyminiszter szerint a repatriálás formáját kell kidolgozni, az embercsempészek ellen intézkedni, amiben Málta például sikeres, mert a Líbián keresztül érkező ázsiaiakat vissza tudták fordítani. Tunéziával, Egyiptommal és számos afrikai országgal hasonló megállapodást sikerült már kötni. A Törökországnak eddig felajánlott 6 milliárd eurós migrációs segélyt további 2 milliárddal fel kell emelni, hisz Szíriából 3 millió, Libanonból 2,5 millió menekült érkezett, s az Izrael és Gaza között most kirobbant háború elől ismét Törökországba menekülnek majd a legtöbben.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi képünk illusztráció.