Izrael igazi barátja
19/03/2019 07:21
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Netanjahu miniszterelnök nagyon vonzó modellt kínál a közép-európai nacionalista vezetők számára, egyben pajzsként is használja őket, ha az Európai Unió rosszallásáról van szó. Nemzetközi lapszemle.
A Reuters hírügynökség beszámol arról, hogy Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság elnöke szerint a magyar közigazgatási bíráskodás szabályaival szemben megfogalmazott bírálatok jelentős része okafogyottá válik, ha az Országgyűlés elfogadja a múlt héten benyújtott módosító javaslatokat. A Velencei Bizottság, az Európa Tanács alkotmányjogi ügyekkel foglalkozó szakértői testülete bírálta a magyar szabályozást, mondván, az számos ponton aggályos a igazságszolgáltatás függetlensége szempontjából. Kormánypárti részről módosító javaslatokat terjesztettek elő, és a testület elnöke szerint ennek megszavazása kiiktatná a bírálatok számos pontját. Az eddigi kritikák részben azon alapultak, hogy a hatályos szabályozás szerint a közigazgatási bírák kiválasztása terén túlságosan szabad keze lenne az igazságügyi miniszternek. A Gianni Buquicchio nyilatkozatát ismertető Reuters-jelentést a New York Times is átvette.
Netanjahu vonzó modellt kínál a közép-európai nacionalistának
Ugyanez a lap kommentárt közöl azzal a címmel, hogy „Miért szeretik annyira a közép-európai nacionalisták Izraelt?” A szerző, Ivan Krastev, a Liberális Stratégiai Központ elnevezésű szófiai NGO elnöke, a New York Times rendszeres kolumnistája szerint Benjamin Netanjahu miniszterelnök nagyon vonzó modellel szolgál ezeknek a nacionalista vezetőknek.
Krastev felhívja a figyelmet arra a paradoxonra, hogy miközben Európában növekvőben van az antiszemitizmus, a kontinens keményen jobbos köreinek a képzeletét erősen megragadja Izrael miniszterelnöke. Különösképpen tapasztalható ez Közép-Európában – amely térség az antiszemitizmus szempontjából történelmileg termékeny talajnak számít - a kormányon levő nacionalista, populista pártok részéről. Ezeknek a vezetői szoros szövetségesüknek tekintik Netanjahut. A zsidó állam kormányfője Izrael igaz barátjának nevezte azt az Orbán Viktort, akit egyébként Soros György elleni, antiszemitának tekintett kampánya miatt bírálnak. Krasztev emlékeztet arra, hogy a holokauszt megítélésével kapcsolatos lengyel-izraeli viszály miatt elmaradt ugyan a Visegrádi Csoport izraeli csúcstalálkozója, ám a másik három visegrádi ország vezetője elment Izraelbe.
Közép-európai pajzs
A New York Times kommentátora kiemeli, hogy Netanjahu úgy tekint a közép-európaiakra, mint akik fékezhetik az unión belül az Izraelre emberi jogi megfontolásokból nehezedő nyomást. Ez a számítása nem is alaptalan, hiszen cseh-magyar-román ellenállással megakadályozták, hogy az EU bírálja az Egyesült Államokat nagykövetségének Jeruzsálembe való átköltöztetése miatt. A közép-európaiak ugyanakkor nem csupán a dinamikus izraeli gazdasággal való kapcsolatokból akarnak profitálni, hanem abból is, hogy Izraelnek különösen jók a kapcsolatai a washingtoni Trump-kormányzattal. Ha meghívást akarsz kapni a Fehér Házba, akkor vagy vásárolj amerikai fegyvereket, vagy kérd meg Netanjahut, hogy járjon közbe az érdekedben – vélik Krastev szerint a közép-európaiak. De az Izraellel való szövetség nem csupán érdekházasság – folytatja a szerző, és utal Slomo Avneri liberális tudós megállapítására, miszerint Izrael ugyan a Közel-Keleten fekszik, politikája azonban gyakran közép-európai. Izrael állam alapítói közül sokan ebből a térségből érkeztek, és politikai felfogásukat az első világháború nyomán létrejött államok magatartása formálta. A cionizmus – olvasható a New York Times véleménycikkében – sok tekintetben a tükörképe annak a nacionalista, és gyakran antiszemita politikának, ami a két világháború között uralta Közép- és Kelet-Európát. Ami a kelet-európai populisták számára vonzóvá teszi Izraelt, az Krastev szerint az, hogy Izrael maga a megvalósult álom: demokrácia ugyan, de etnikai demokrácia, a zsidók államaként határozza meg önmagát, miként a lengyelek, magyarok, szlovákok is a lengyelek, a magyarok, a szlovákok államaként tekintenek hazájukra.
Magyar-ukrán nyelvvita - Rendezni kellene
Az Unian ukrán hírügynökség is beszámol arról, hogy Kurt Volker, az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalások amerikai megbízottja a nemzetközi sajtó számára rendezett brüsszeli videókonferencián azon reményének adott hangot, hogy Magyarország és Ukrajna rendezni fogja az oktatási nyelvvel kapcsolatos, kisebbségi jogokra vonatkozó vitáját. Volker a Klubrádió kérdésére kifejtette: nagyon fontos, hogy Magyarország politikailag támogassa a külső agressziónak kitett Ukrajnát. Az amerikai diplomata szerint a vitában mindkét félnek vannak ésszerű érvei, de le kellene ülniük egymással, hogy kimunkálják a rendezés mikéntjét. Mint ismeretes, e nyitott kérdés miatt Magyarország gátolja a NATO és Ukrajna közötti politikai szintű párbeszédet.
Kárpáti János lapszemléjét a fenti "lejátszás" ikonra kattintva hallgathatja meg.
