Jégkorszak uralkodik Brüsszel és Magyarország közt
3/05/2024 09:30
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
A Stuttgarter Nachrichten szerint Orbán politikai stratégiájának a része, hogy tirádákat zeng az Unió ellen, kormánya pedig módszeresen lebontja Magyarországon a demokráciát. Vélhetően soros elnökként is ezt az utat járja majd.
Mi történik, ha júliustól egy autokrata áll az EU élén? – teszi föl a meglehetősen sarkosan megfogalmazott kérdést a Stuttgarter Nachrichten. Hadd pontosítsak: a kérdés ilyetén megfogalmazását nem azért tartom sarkosnak, mert Orbán Viktor autokrata mivoltában szemernyit is kételkedem, hanem azért, mert a féléves soros tanácsi elnökség szerepköre azért messze van attól, hogy az Unió vezetését jelentse, a szó hatalompolitikai értelmében. De ne vágjunk a dolgok elébe, pontosan ez az, amit Baden-Württemberg tartomány vezető lapja tisztázni akar a cikkben, hogy mekkora hatalmat kap a magyar miniszterelnök Európa fölött erre a hat hónapra, és ennek nyomán mi várható a magyar elnökségtől.
A stuttgarti hírlap hangsúlyozza, hogy a soros elnökség lényegében a tagállami szakminiszterek tanácskozásain való elnöklést, valamint az ülések napirendjének az előkészítését jelenti. Az elnökség nem hozhat döntéseket a napirenden szereplő témákban, de azok megvitatását hátráltathatja, illetve prioritásként kezelheti. Emellett a tagállamok közti konfliktusok ügyében törekedhet az álláspontok közelítésére, összecsiszolására. A cikk kiemeli, hogy az esztendő második felében esedékes magyar elnökség a júniusi európai parlamenti választások utáni hónapokra esik, amikor kevés uniós jogalkotási téma várható, hiszen a legfőbb eldöntendő kérdések az uniós tisztségek – elsősorban az Európai Bizottság elnöki posztja – betöltésére vonatkoznak majd, az EP-választási eredmények fényében.
A probléma időszerű lényegét a Stuttgarter Nachrichten abban fogalmazza meg, hogy – idézem – „Brüsszel és Magyarország között jégkorszak uralkodik”. Idézet vége. A lap szerint Orbán politikai stratégiájának a része, hogy tirádákat zeng az Unió ellen, kormánya pedig módszeresen lebontja Magyarországon a demokráciát. Az Európai Bizottság milliárdos nagyságrendben befagyasztotta a támogatási pénzeket, és eljárást kezdeményezett az ország ellen az EU alapértékeinek a megsértése miatt. Az Oroszországhoz közeli Orbán újra és újra akadályozza az EU törekvéseit, különösen Ukrajna támogatását. Megszólaltatja a cikk Sonja Priebust, az Odera menti Frankfurt Európa-egyetemének a Magyarország-szakértőjét, aki szerint soros elnökként a magyar kormánynak a saját érdekeit háttérbe kellene szorítania, de ehelyett konfrontációs utat jár, aminek következtében messzemenően elszigetelődött a tagállamok között. Priebus szerint – a magyar elnökséget illető aggodalmait hangoztató Európai Parlament álláspontjával összhangban – a tagállamok közbeavatkozhattak volna, hogy minősített többséggel megváltoztassák a soros elnökségek ellátásának a sorrendjét. Olyan klauzula is elképzelhető lenne, amely kizárja a soros elnökséget olyan tagállam esetében, amely ellen uniós eljárás van folyamatban.
Ismerteti ugyanakkor a lap a Fidesz-közeli Századvég Alapítvány politológusának, Kiszelly Zoltánnak a véleményét is, miszerint Magyarország az elnökséggel alternatívát fog felmutatni a brüsszeli főáramlattal szemben. Kiszelly négy témát emel ki a magyar elnökség prioritásai közül: a versenyképességet, a demográfiai kihívásokat, az EU nyugat-balkáni bővítését és az Unió külső határainak a védelmét. A kormánypárti politológus szerint az alternatíva felmutatása nem jelent konfrontációs irányt. Sonja Priebus azonban ennek nem ad hitelt: szerinte Orbán nem hagyhat fel a Brüsszel elleni retorikával anélkül, hogy választókat veszítene. Úgy véli mindenesetre, hogy döntő jelentősége lesz az európai parlamenti választások kimenetelének.
Az oroszok nem állnak meg Ukrajnánál, ha győznek
Tegnap délután már bejárta a világsajtót, hogy Emmanuel Macron a The Economist című londoni hetilapnak adott nyilatkozatában ismét európai katonák Ukrajnába küldésének a szükségességéről beszélt arra az esetre, ha az szükségessé válna az orosz győzelem megakadályozása érdekében. A francia köztársasági elnök szerint meg kell menteni Európát, a kontinens egész civilizációja veszélyben van, mert az oroszok nem állnának meg Ukrajnánál.
Macron és Scholz a kínai elnök látogatásáról tárgyaltak
A Politico című amerikai portál európai kiadása ugyanakkor megírta, hogy Macron és Olaf Scholz német kancellár tegnap estére bizalmas jellegű, még a legszűkebb tanácsadói kört is távol tartó, csak a két politikus feleségének a jelenlétével számoló találkozót tervezett egy párizsi étteremben. A politikai étlapon eszerint Kínát tálalták fel, tekintettel Hszi Csin-ping kínai elnök közelgő európai látogatására. Utalt azonban a Politico arra is, hogy Ukrajnát illetően korábban éles nézeteltérések mutatkoztak Macron és Scholz között.
A Reuters elemzésben foglalkozik Hszi küszöbön álló európai körútjával, amelynek során Franciaországon kívül Magyarországot és Szerbiát keresi fel. Úgy vélekedik, hogy e tárgyalások nyomán megmutatkozhat Európa megosztottsága a Kínával való kereskedés kérdéseit illetően, valamint abban, hogy milyen álláspontra helyezkedjék az öreg kontinens az Egyesült Államok és Kína közötti szembenállás kapcsán. A hírügynökség ismerteti a kieli gazdaságkutató intézet becslését, miszerint Kína háromszor-kilencszer nagyobb támogatást ad saját cégeinek, mint más országok, és ez felettébb tisztességtelen versenyhez vezet. Macron keményebb fellépést szeretne Pekinggel szemben, de Scholz ehhez nem teljesen partner. A Reuters kiemeli, hogy a kínai vezető körútjának másik két állomása, Magyarország és Szerbia nem csupán jelentős kínai beruházásokat fogadó ország, hanem egyben Oroszország-párti is.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.05.03., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János