Az óvodás nemváltós népszavazás a hatalomról szól
7/01/2022 13:44
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Végleg elhárult az akadály a gyermekvédelmi népszavazás elől, az Alkotmánybíróság döntése értelmében. Az egész népszavazás értelmetlen, még azt sem nézték meg a képviselők, amikor szavaztak róla, hogy egyáltalán mi következik majd a népszavazás eredményéből. Ez egy hatalomtechnikai eszköz, véli az Amnesty International munkatársa.
A teljes beszélgetést a lejátszóra kattintva 100:55-től hallgathatja meg.
Az Alkotmánybíróság szabad jelzést adott az úgynevezett gyermekvédelmi népszavazásnak. Miről döntött az Ab? Két beadványról volt szó: az egyik azt vetette fel, hogy amennyiben Magyarországon ebben a kérdésben népszavazást tartanak, akkor veszélybe kerülhetnek az uniós támogatások, elsősorban a helyreállítási alapból érkező pénzek. De erre az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy csak újságcikkeken alapul, így ez csak hipotézis, ezért nem foglalkozott vele érdemben, mondta el az Alkotmánybíróság által hozott döntés hátteréről Demeter Áron, Amnesty International Magyarország emberijogi szakértője.
A másik beadvány kicsit szakmaibb: azt vetette fel, hogy az országgyűlés nem látta el a feladatát, amikor csak formálisan jóváhagyta a kérdéseket. A népszavazásoknál a parlamentnek meg kellene vizsgálnia, hogy nyelvtanilag értelmes-e a népszavazási kérdés, és hogy egyértelmű-e, hogy a parlamentnek milyen feladata származik a kérdés megválaszolása után. Egyáltalán megvannak-e a feltételei a népszavazásnak, a kérdéseknek van-e értelmük. Szerinte a helyzet abszurditása is ebből következik, hiszen létezik és hatályos a gyermekvédelmi törvény, ezért nem lehet tudni, hogy mi következik majd a népszavazási kérdésekből. A Demeter szerint a kérdéseknek nincs értelmük, ezért jogos volt a beadvány.
A beadványozó ezen kívül problémásnak tartotta, hogy a népszavazást ugyanazon a napon tartják, mint a 2022-es országgyűlési választásokat. Az Alkotmánybíróság kimondta, azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy egyazon napon tartják a két eseményt, senki nem támadta meg az Ab-n, másrészt közölte, ez is csak egy feltételezés, mert Áder még nem is írta ki a választásokat, így nem tudni, hogy egy napon tartják-e majd a népszavazással.
Eredetileg Orbán Viktor öt kérdést szeretett volna, és ezek végül átmentek a megfelelő fórumokon, de az országgyűlés aztán csak négyről írt ki határozatot.
Demeter szerint maga a népszavazás eszetlenségnek tűnhet, ugyanakkor a homofób és transzfób törvények már most is óriási károkat okoznak az LMBTQI-közösségnek, ezért ebben a körben, és azok között, akiknek fontos a jogegyenlőség, a népszavazás fogadtatása rossz, joggal, de hogy a kormánypártok mennyiben tudják esetleg szavazói mobilizálásra felhasználni, azt nem tudjuk. Az mindenesetre a felmérésekből látszik, hogy a kormány LMBTQI-ellenes kampányának a hatására sem sem lettek többen a magyar társadalomban homofóbok, mert a többség "átlát" a kormány szándékain, hogy megpróbál egy csoport ellen hergelni. De eddig is voltak homofóbok, őket megerősítheti ez a népszavazás, és ezeknek az embereknek a mobilizálására lehet alkalmas a népszavazás, de inkább az a veszély látszik, hogy néhány ember most felhatalmazva érezheti magát, hogy utcán valakit megtámadjon, mert az más.
Szerinte a népszavazás ugyanúgy része a homofób és transzfób gyűlölet kampánynak, és a törvény elfogadása után emelni kellett a tétet. Demeter Áron emlékeztetett rá, hiszen Orbán éppen aznap jelentette be a népszavazást, amikor kijött a Pegasus-botrány, ami szerint magyarországi újságírókat, politikusokat, üzletembereket, ellenzékinek tartott civileket hallgattak le. "Mindegy hogy figyelemelterelés és mobilizáció, mert így is rettenetes károkat okozott".
Jogi szempontból mindezek miatt nehéz értelmezni. Ami történt, inkább egy hatalomtechnikai eszköz, mondta az Amnesty International munkatársa.