Kamatstop: a bankok fogják lenyelni a békát?
23/12/2021 13:41
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Mit jelent az, hogy a kormány az októberi szinten rögzíti a felvett jelzáloghitelek kamatait, amit szerdán jelentett be Orbán Viktor? Ki járt jól, és hasonló helyzet-e, mint a devizahiteleknél, és lenyelik-e a bankok a veszteségeket? A Bankmonitor alapító ügyvezetője, Sándorfi Balázs elemezte a helyzetet a Reggeli gyorsban.
Orbán Viktor szerdán nagy dobpergés közepette jelentette be az újabb, éppen a választások előtt a lakosságot kedvezőbb helyzetbe hozó kamatstopot. De mit jelent ez? A Bankmonitor ügyvezetője, Sándorfi Balázs elmondta, hogy a jelzáloghotelekre vonatkozik. A lakáshitelek egy része ugyanis változó kamatozású hitel, amit azt jelenti, hogy időről-időre, a piaci kamatszinttől függően, változik a kamat. A nyár óta viszont a Magyar Nemzeti Bank kamatemelésbe kezdett, sorozatban emelte az irányadó kamatot, és a "kamatok így megindultak fölfele", és ez természetesen nem hagyta érintetlenül a lakáshiteleket sem, ezért a lakáshitelek is elkezdtek drágulni.
Orbán szerdai bejelentése értelmében azonban azt a piaci kamatszintet, ami befolyásolja a lakáshitelek beárazását, az októberi szinten maximálták, tehát hiába nőtt október óta a kamat, a továbbiakban a korábban kibocsátott felvett lakáshitelek esetében egyetlen lakáshitelre sem számolható fel magasabb kamatszint. Mivel október óta emelkedtek a kamatok, ezért ez a lakáshitelek havi törlesztőrészének csökkenését csak majd februártól lehet érezni, amikor az első olyan törlesztőrészlet lesz, ahol a maximált kamatszint érvényesül.
A bankoknak ez 30 milliárd forint veszteséget jelenthet, de hogy "nekik kell-e lenyelniük a békát", az Sándorfi szerint a béka méretétől és kiterjedésétől függ, amit jelenleg még látni. A szakember elvetette, hogy az MNB-nek esetleg technikailag van-e arra lehetősége, hogy olcsóbb forrást biztosítson azoknak a kereskedelmi bankoknak, akik ezeket a hiteleket adják.
Inflációs szempontból is lehet a döntésnek hatása, bár közvetett. Sándorfi elmagyarázta, hogy az infláció a fogyasztói átlagár változását jelent, az infláció számításában tehát nincs benne a törlesztőrészlet. Viszont szerinte ha rögzítik a kamatszintet, az több jövedelmet hagyhat a lakosságnál, ezért többet tudunk vásárolni, és ebből a szempontból áttételes módon az inflációt támogathatja a döntés, de szerinte ha Orbánék kamatstopjának a hátterét próbáljuk megérteni, akkor szerinte figyelembe kell venni, hogy az MNB egy éve arra kötelezte a kereskedelmi bankokat, hogy tájékoztassák az ügyfeleiket arról, hogy mit jelent a változó kamatozású hitel és hogyan lehet lecserélni rögzített kamatozásúra. "Tehát itt nem arról volt szó, mint a devizahiteleknél, hogy jaj, nem tudtunk róla, senki sem számított rá, hanem volt egy mindenkinek szóló figyelemfelhívás. Emellett történik mindez. Sándorfi szerint a hitelfelvevőknek is felelős magatartást kell tanúsítaniuk, és dönteniük kell, hogyan kezelik a pénzügyeiket.