Karácsony Gergely a demokrácia helyreállításáról írt véleménycikket a nemzetközi sajtónak
16/09/2021 07:33
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Karácsony Gergely véleménycikket írt a Project Syndicate folyóiratba, amit többek között átvett az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet is. Miképp győzhet a demokrácia? – teszi fel a kérdést Budapest főpolgármestere. Miért fejlődik lendületesen a magyar gazdaság? Lesz-e Polexit? Nemzetközi lapszemle.
A budapesti főpolgármester a véleménycikkét a rendszerváltással kezdi, ahonnan datálja a politika iránti lelkesedését látván a hihetetlenül gyors demokratizálódást. Visszaemlékszik, rábírta a családját, menjenek el a határhoz, a vasfüggönyhöz, hogy szemtanúi legyenek a történelemnek, és amikor határtalan remény töltötte el nemzedéke jövőjét illetően. Ma már az efféle érzelmek szinte gyerekesen szentimentálisnak tűnnek vagy legalábbis idillinek, hisz a demokrácia és az emberiség jövője is nagy veszélyben van, egyik válság a másikat éri.
Három évtizeddel a kommunizmus összeomlása után antidemokratikus erőkkel kell szembesülni Európában. Akik, mint a régi stílusú kommunisták, autoriter rendszert vezetnek, bevándorlás-ellenesek és populisták. Olyan fogalmakkal operálnak, mint külföldi ügynök vagy a nép ellensége. Becsmérlik a Nyugatot, az embereket pedig hazugságokkal és manipulációkkal áltatják.
Mindezzel hatalmukat monopolizálják, és ilyenné lett Orbán Viktor rendszere is, leépítette a demokratikus intézményeket, miközben virít a korrupció a gazdaságban. Karácsony Gergely szerint a jövő évi választásokon megmutatja, visszafordítható-e az állam túszul ejtésének folyamata.
Úgy gondolom, hogy igen – véli. De tévedés azt hinni, hogy a folyamatokért a populizmust – annak nacionalizmusát, konzervatív társadalmi felfogását és alkotmányos jogok megfosztását okolhatjuk. Ennél mélyebb okokra vezethető vissza a mai helyzet, a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségre. Az 1989-es privatizáció és a piacgazdaságra való áttérés rossz menedzselésének is betudható, de ennél több okot is felsorol, és végül odalyukad ki, hogy mindezek ellenére nem lehetünk fatalisták és nem eshetünk apátiába sem.
A körülmények dacára a haladásban hinni kell, a társadalmi párbeszédet újra kell indítani és az igazságtalanságot megszüntetni. Főpolgármesterként pedig hisz a helyi közösségek erejében, hisz ezen a téren Budapesten Orbán ellenállása dacára előrehaladás történt – a demokratikus elköteleződés, a levegőszennyezés visszaszorítása illetve a szociális juttatások terén. És nem kevésbé fontos a nemzetközi együttműködés. Ennek jegyében tartják meg ma és holnap a Budapest konferenciát, amelyen 20 önkormányzati vezető vesz majd részt politológusokkal, történészekkel együtt.
Végül Karácsony Martin Luther Kinget idézi, aki azt mondta, akik békét akarnak, azoknak épp olyan hatékonyan kell megszervezniük magukat, mint akik a háborúba indulnak. Budapesten az elkövetkező órákban erre kerül sor, amikor a Szabad Városok Szövetsége ki is bővül majd.
Magyarország már nem demokrácia – jelentette ki Katarina Barley, az Európai Parlament egyik alelnöke a Deutschlandfunknak, aki enyhébbnek nevezte a helyzetet ehhez képest Lengyelországban, viszont ha az Európai Bizottság nem lép fel az eddigieknél keményebben, akkor az EU alapjai inganak meg. Mint korábban, még mindig párbeszédre törekszik, hídépítésre, pedig, hát világosan kellene végre látni, hogy ezek a módszerek nem segítenek.
Ugyanakkor szerinte az Unió elég jól kezelte a járvány elleni védekezést, igaz az elején döcögősen ment a vakcina terítése, no, de a Bizottságnak nem tartozik alapfeladatai közé az oltóanyagbeszerzés.
A magyar gazdaság lendületes növekedését dicséri a Frankfurter Allgemeine Zeitung, ami alapvetően a forint fokozatos gyengítésével sikerült, viszont a gazdaság gyorsan visszatér a 2019, a pandémia előtti időszak növekedési üteméhez. A tőzsde is jól teljesít. Viszont azzal mindenképpen számolni kell októberben, hogy az uniós jogállami kifogások miatt hazánk pénzügyi szankciók elé néz, ami nem fest biztató képet, és hatással lehet a jövő évi választásokra is.
A magyar kormány tegnapi milliárdos kötvénykibocsátását nem említi a német cikk, viszont a Reuters tudósítását átvették számos helyen arról, hogy az uniós megvonások miatt várható hiányt igyekszik idő előtt pótolni a magyar kormány. A hírek élére ugrott a pénzügyminiszter bejelentése, aki erre az évre 7%-os gazdasági növekedést prognosztizált.
Az osztrák közszolgálati média Ursula von der Leyennek az Unió helyzete beszédéből azt emelte ki, hogy figyelmeztette Magyarországot és Lengyelországot a pár héten belül várható pénzügyi szankciókra. Amennyiben november 2-ig nem lép a bizottság, az Európai Parlament keresetet nyújt be az Európai Bíróságra a tétlenkedés és az Uniót fenyegető szétesés miatt – erre figyelmeztetett Othmar Karas, osztrák képviselő. Ennek hatására a hét elején több lengyel konzervatív a britekhez hasonló lépéssel fenyegetőzött, mígnem Jaroslaw Kaczynski megcáfolva ezeket úgy fogalmazott, szó sem lehet a Polexitről.
A lengyelek 88%-a uniópárti.
Az orosz nyelvű Regnum Ungváry Krisztián Budapest Ostroma című könyvéről ír részletes recenziót. Azzal kezdve, hogy vajon a kelet-európai történelemírás mit kínál azok után, hogy a szovjet időkben megrendelésre születtek az ilyen jellegű művek. E tekintetben a szerző, Filip Popov megnyugvással konstatálta, hogy megszületett a modernkori történetírás is, de leginkább arról írt, amiben nem tud természetszerűen egyetérteni a magyar történésszel. Például megemlíti, hogy a németek nem kényszerítették a magyarokat a Szovjetunióval szembeni agresszióra.