Katatörvény az Alkotmánybíróság előtt: mindenkinek igaza van?
3/10/2022 13:20
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
A katatörvény váratlan módosítása miatt többen az Alkotmánybírósághoz fordultak, de Varga Mihály pénzügyminiszter szerint az alkotmánybíróságnak nincs hatásköre adótörvényekkel kapcsolatban dönteni, ugyanakkor Fischer Ádám pénzügyi tanácsadó felhívta a figyelmet, hogy az Ab-nak igenis joga van adótörvények vizsgálatához, ha azok például emberi jogokat sértenek.
Nyáron az egyik pillanatról a másikra lehetetlenítette el több százezer ember megélhetését a magyar kormány, amikor gyakorlatilag megszűntette a katát, azaz a kisvállalkozók egyszerűsített adózási lehetőségét. Mindezt adóév közben, teljesen váratlanul, kapkodva, emiatt többen is az Alkotmánybírósághoz fordultak az eljárás miatt.
Varga Mihály pénzügyminiszter azonban kijelentette, az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre a költségvetési törvénnyel kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálatára. Fischer Ádám, Niveus Consulting Group jogi partnere a Reggeli gyorsban azt mondta, emberi jogi meggondolások is szerepelhetnek az ügyben, ami miatt mégis lehet dolga az Ab-nek.
Az Alkotmánybíróság "minden olyan törvényt, ami adót érint, csak az élettel, emberi méltósághoz való joggal, személyiségi joggal, vallásszabadsággal és az állampolgársághoz kapcsolódó joggal összefüggésben vizsgálhat", ezért szerinte egy kicsit mind a két oldalnak igaza van.
Fischer megjegyezte, ez a korlátozás addig lesz, amig a magyar államháztartási hiány meghaladja a GDP felét. Tehát "nem az ördögtől való, hogy költségvetési kérdésekről kérik ki az Ab véleményét, csak az a fontos, hogy a költségvetés jó állapotban legyen" - summázta az elhangzottakat a műsorvezető, amit Fischer megerősített, és hozzátette azt is, hogy az már más kérdés, hogy ez mikor fog bekövetkezni.
Az Alkotmánybíróságnak tehát nagyon szűkösek a lehetőségei, és csak bizonyos esetekben van joga, hogy adózással kapcsolatos kérdéseket vizsgáljon, ilyen például az adóeljáráshoz kapcsolódó jogszabályok, így most a valódi kérdés, hogy az Alkotmánybíróság szerint összeegyeztethető-e az élethez és az emberi méltósághoz való joggal a katatörvény módosítása.
A beadványozók szóvá tették magát az elfogadás módját, tehát hogy az év közben változott, azt is, hogy milyen hirtelenséggel történt, tehát az érintetteknek volt-e elegendő idejük felkészülni rá. Ha ezek a jogok olyan szintű sérelmeket szenvedtek, ami a méltósággal összeegyeztethetlen, akkor az Ab dönthet úgy, hogy alkotmányellenes annak ellenére, hogy a költségvetéssel kapcsolatos jogszabályról van szó, mondta Fischer.
Az egyeztetés hiányával kapcsolatos felvetésekre a kormány a Parragh-féle iparkamarát emlegeti, illetve a BKIK-t, illetve közelebbről meg nem nevezett futárcégek és színházak képviselőit említi, de Fischer szerint az sincs pontosítva, hogy mi számít egyeztetésnek. Általában az adótörvényeknél az a szabály, hogy ha az terheket növel, és egyes adózók helyzetét megnehezíti, akkor a kihirdetés és a hatályba lépés között legalább 30 napnak el kell telnie. "Ez objektív előírás, de ezt betartották" - mondta a katával kapcsolatban. Szerinte az Ab azt is fogja vizsgálni, hogy az elfogadásnál megsértették-e a jogszabályt.