Későbbi iskolakezdés? „Jó ötlet, de nem lesz belőle semmi”

Karácsony Gergely levélben fordult a fővárosi iskolaigazgatókhoz és felsőoktatási intézményvezetőkhöz, azt kérve, hogy csúsztassák későbbre az első tanítási óra kezdési időpontját. A főpolgármester szerint így elkerülhetnék, hogy tumultus alakuljon ki a közösségi közlekedés járatain a reggeli csúcsidőszakban.

Radó Péter oktatáspolitikai szakértő szerint a járvány elleni szempontból ez indokolt, mert az jó, ha minél kisebb a zsúfoltság a tömegközlekedési járatokon reggelenként. Oktatási szempontból pedig az a helyzet, hogy az iskolakezdés időpontja szinte sohasem pedagógiai megfontoláshoz igazodott, hanem ahhoz, hogy mikor kezdődött a munka a szülőknek. Ilyenkor szokták azt csinálni, hogy felmérik, mit szeretnének, mit tudnak megoldani a szülők, és elméletileg az iskolaigazgatók önállóan eldönthetnék, hogy 8-kor vagy 9-kor kezdődjön a tanítás. Ez ma Magyarországon problematikus, mert úgy tudja, a Klik engedélye nélkül nem lehet ilyet tenni, és nem gondolja, hogy a Klikek beleegyeznének a dologba.

A kamaszoknál általában a szakértők szerencsésebbnek tartanák az egy órával későbbi iskolakezdést, mert hatalmas az alvásigényük, és így kicsit jobban kialudhatnák magukat. Összességében Radó Péter úgy látja: jó ötlet a későbbi iskolakezdés, de nem hiszi, hogy lesz belőle valami.

Decentralizált, rugalmas oktatási rendszerre lenne szükség, ahol az iskola képes alkalmazkodni a szülők igényeihez és összehangolni más megfontolásokkal – vélekedett. A mai magyar rendszer nem ilyen, mert egy adminisztratív, külső hatóság hozza a döntéseket az igazgatók helyett. Az egész oktatásirányítást áthatja egyfajta rendpárti megközelítés, amely szerint ideális esetben mindenkinek „ugyanazt kell tanulnia, ugyanakkor, ugyanúgy kell öltözködnie és ugyanúgy kell kinéznie” – fogalmazott.

Radó Péter szerint „az ideológiai nünükéiket” kellene háttérbe szorítaniuk az embereknek, és azt kellene figyelni, hogy mi a jó a gyereknek, mire van szükségük, de ebben a rendszerben ez a szempont szinte teljesen kikapcsolódik az oktatási döntések meghozatalából. Szerinte a folyamatos reform normális állapota kellene, hogy legyen az oktatásnak, mert manapság különösen gyorsan változik minden akár szociális, akár technológiai téren, és így lehetne alkalmazkodni a világhoz.

Műsorvezetőnk felvetette, hogy az egész mögött valami olyan elképzelés állhat, amely szerint a kisfiúk majd öröklik az apuka irodalomkönyvét. Radó Péter ehhez hozzáfűzte: „régen a kisfiúk apuka bicskáját örökölték, most megkapják mellé a Wass Albertet bőségesen tárgyaló irodalomtankönyvét is”

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: MTI/Rosta Tibor