Kezd elegük lenni a magyar vétókból
17/11/2022 08:41
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Miért állították ki a fasiszta Szemák Jenő volt Kúria-elnök portréját? A bíróságok hozzáállása nem sokkal Varga Zs. András kormánypárti kinevezése után változott meg. Az újabb magyar vétó felerősíti a Magyarországgal szembeni kritikus hangokat, mondta a jogállamisági ülésen jövő héten elnöklő cseh miniszter. A magyarok nem vesznek részt ukrán katonák kiképzésében. Nemzetközi lapszemle.
A fasiszta Szemák Jenő volt Kúria-elnök portréjának kiállítása a magyarországi politikai hangulatot kifejező jelképes üzenet – véli a Guardian hivatkozva egy nyugalmazott bíróra, akinek a portréját szép csöndben visszaakasztották az intézmény falára. Szemák „tündöklése” mindössze hat hónapig tartott 1944 végétől, aztán menekülnie kellett, és Dél-Dakotában talált menedéket.
A férfit távollétében halálra ítélték, de sosem kellett bíróság elé állnia, és 1971-ben természetes halált halt. A Kúria elnökeinek portréi között korábban is ott szerepelt, de a keretben nem őt, hanem egy feliratot lehetett látni, hogy a vészterhes időkben betöltött szerepe miatt nem állították ki arcképét.
Egy másik nyilatkozó szerint nagyon helyes döntés volt korábban nem kiállítani arcképét, mert azt üzente, hogy amit tett Szemák, az elfogadhatatlan, és mert egyetlen bíró sem akart semmi áron azonosulni vele. A helyzet néhány hónappal Varga Zs. András Kúria-elnök kinevezésével változott meg, írja a lap, akit az ellenzék nem tart megfelelőnek a posztra, hiszen semmilyen bírói tapasztalata nem volt, és vele veszélybe is került az intézmény függetlensége.
Ungváry Krisztián szerint egy olyan elnök képét tették ki, akit az illegitim nyilas kormány nevezett ki, és lett maga is illegitim ezen a poszton. A múlttal persze szembesüli kell, de egyáltalán nem mindegy, milyen kontextusba helyezzük a múlt megítélését.
A Reuters korábban arról értesült, hogy nagyot lépett előre a magyar kormány, hogy elnyerje "Brüsszel" kegyeit és pénzét, utóbbi kifejezetten jó ösztönző a számára. A U.S. News & World Report Gulyás Gergely szerdai tájékoztatóján elhangzottakat idézte, aki szerint a kormány mindent megtett és megtesz azért, hogy létrejöjjenek a szükséges megállapodások az EU-val, és erre jó eséllyel heteken belül sor kerül. Mindehhez hozzátette, minden megállapodás akkor biztos, ha megszáradt a tinta a papíron.
Az EU alapvetően két téren vár határozott előrelépést, a korrupció felszámolásában és a független igazságszolgáltatás visszaállításában. Az országnak nemcsak azért van nagy szüksége az uniós forrásokra, mert megugrottak az energiaárak és az infláció, de azért is, hogy visszatérjen a befektetők bizalma a nemzetközi piacon.
A soros elnökséget betöltő Csehország illetékes minisztere szerint azonban nem vet jó fényt Magyarországra, hogy megint megtorpedózott egy közös álláspontot, amikor nem hagyta jóvá az Ukrajnának jövőre biztosítandó 18 milliárd eurós hitelkeretet. Az Euraktivnak Mikuláš Bek miniszter, aki a jövő héten a magyarországi jogállami helyzetet értékelő ülésen elnököl majd, úgy fogalmazott, hogy nemcsak kiélezi a helyzetet az Európai Tanácsban, de felerősíti a Magyarországgal szembeni kritikus hangokat is. Minden egyes vétó, amivel egyre gyakrabban és egyre több területen él a magyar kormány, károsan hat megítélésére is. Egyre többen már meg is fogalmazták gyanújukat, hogy így akarnak engedményeket elérni a jogállami normasértés miatti büntetőtételekben. Bek ehhez hozzátette, az utóbbi időben valóban látható, hogy a magyar kormány igyekszik megfelelni az uniós, demokratikus elvárásoknak, de arra nem számít, hogy lényeges változások egyik pillanatról a másikra bekövetkezhetnek.
Szijjártó szerint Magyarország nem hajlandó ukrán katonákat kiképezni. Nem hajlandó pénzt sem áldozni erre, mert szerinte diplomáciai úton kell rendezni a két ország konfliktusát. Az EU 110 millió eurót tervez a két éves programra, amelynek során legkevesebb 15 ezer katonát képeznek ki.